Pedagógusnapi tüntetés: utcára vonultak a tanárok

Körülbelül kétszázötvenen vettek részt a hét pedagógus- és civil szervezet által szervezett fővárosi demonstráción...

  • Eduline
Facebook - Orpheush's Photography

Körülbelül kétszázötvenen vettek részt a hét pedagógus- és civil szervezet által szervezett fővárosi demonstráción, amelyen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke mellett a Hallgatói Hálózat, az Oktatói Hálózat, a Középiskolai Hálózat és a Liga egy-egy képviselője is felszólalt - írja az Átlátszó Oktatás. A tüntetők - akik közül többen azt skandálták: Rózsát a kertbe, ne a parlamentbe - az Eötvös téren gyűltek össze, onnan indultak az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épülete felé. 

A tüntetés résztvevői szerint elfogadhatatlan "a kötelező óvodáztatás óvodai férőhelyek nélkül, a kötelező beiskolázás új, általános korhatára, a 16 évre csökkentett tankötelezettség, a szakképzések közismereti tananyagának lebutítása, a felsőoktatás szisztematikus ellehetetlenítése, a szakszervezetek sztrájktörekvéseinek ellehetetlenítése, a Magyar Pedagógus Kar áterőszakolása, a szakma semmibe vétele, az érintettek érdekeinek, véleményének figyelmen kívül hagyása, a sok ígéret, melyek sosem válnak valósággá". 

A PDSZ sárga színű zászlóin látható 18 "oktatás" felirat, amelyeket felülről lefelé haladva egyre kisebb betűkkel írtak fel. Ugyancsak a PDSZ osztott ki a felvonulók között sárga láthatósági mellényeket, amelyek hátuljára az "Építsd a jövőt, költs az oktatásra most!" szlogent nyomtatták.

Mendrey László, a PDSZ elnöke az indulás előtt az MTI-nek elmondta: azért demonstrálnak, mert a köznevelési és felsőoktatási rendszer átalakításával kapcsolatban több fenntartásuk van. Ezek között említette egyebek mellett a Pedagógus Kar létrehozását, amelynek vezetője az oktatást felügyelő mindenkori miniszter, szerinte ezzel azonban a szakmai egyeztetést korlátozták.

További kritikájaként fogalmazta meg a hallgatók "röghöz kötését", valamint azt, hogy a szakképzésben végzettek sem biztos, hogy találnak maguknak munkát, hanem át kell magukat képezniük tanulmányuk befejezése után ahhoz, hogy elhelyezkedjenek.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.