Pedagógusnapi tüntetés: utcára vonultak a tanárok

Körülbelül kétszázötvenen vettek részt a hét pedagógus- és civil szervezet által szervezett fővárosi demonstráción...

  • Eduline
Facebook - Orpheush's Photography

Körülbelül kétszázötvenen vettek részt a hét pedagógus- és civil szervezet által szervezett fővárosi demonstráción, amelyen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke mellett a Hallgatói Hálózat, az Oktatói Hálózat, a Középiskolai Hálózat és a Liga egy-egy képviselője is felszólalt - írja az Átlátszó Oktatás. A tüntetők - akik közül többen azt skandálták: Rózsát a kertbe, ne a parlamentbe - az Eötvös téren gyűltek össze, onnan indultak az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épülete felé. 

A tüntetés résztvevői szerint elfogadhatatlan "a kötelező óvodáztatás óvodai férőhelyek nélkül, a kötelező beiskolázás új, általános korhatára, a 16 évre csökkentett tankötelezettség, a szakképzések közismereti tananyagának lebutítása, a felsőoktatás szisztematikus ellehetetlenítése, a szakszervezetek sztrájktörekvéseinek ellehetetlenítése, a Magyar Pedagógus Kar áterőszakolása, a szakma semmibe vétele, az érintettek érdekeinek, véleményének figyelmen kívül hagyása, a sok ígéret, melyek sosem válnak valósággá". 

A PDSZ sárga színű zászlóin látható 18 "oktatás" felirat, amelyeket felülről lefelé haladva egyre kisebb betűkkel írtak fel. Ugyancsak a PDSZ osztott ki a felvonulók között sárga láthatósági mellényeket, amelyek hátuljára az "Építsd a jövőt, költs az oktatásra most!" szlogent nyomtatták.

Mendrey László, a PDSZ elnöke az indulás előtt az MTI-nek elmondta: azért demonstrálnak, mert a köznevelési és felsőoktatási rendszer átalakításával kapcsolatban több fenntartásuk van. Ezek között említette egyebek mellett a Pedagógus Kar létrehozását, amelynek vezetője az oktatást felügyelő mindenkori miniszter, szerinte ezzel azonban a szakmai egyeztetést korlátozták.

További kritikájaként fogalmazta meg a hallgatók "röghöz kötését", valamint azt, hogy a szakképzésben végzettek sem biztos, hogy találnak maguknak munkát, hanem át kell magukat képezniük tanulmányuk befejezése után ahhoz, hogy elhelyezkedjenek.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.