Több pedagógus kaphat pótlékot januártól? Itt vannak a tervek

Kiterjeszthetik a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pedagóguspótlékot, egyebek mellett ez is szerepel az antiszegregációs cselekvési tervben - írja a Magyar Hírlap.

  • Eduline
MTI Fotó: Vajda János

A lap azt írja, cselekvési tervet, a hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók iskolai sikerességét támogató beavatkozásokat, illetve a deszegregáció előmozdítása érdekében tett intézkedéseket magába foglaló tervezetet dolgoztak ki az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi).

A tervek között szerepel a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pedagóguspótlék kiterjesztése, az elképzelések szerint 2018 januárjától. Rögzítik, hogy a Klebelsberg Központ fontosnak tartja, hogy minden szegregációval érintett, illetve fenyegetett intézmény számára legyen elérhető antiszegregációs szakértő, és kezdje meg működését helyi szinten egy olyan munkacsoport, amely az érintettek, így a szakma, valamint a fenntartó bevonásával helyben képes hatékonyan orvosolni a nehézségeket. Bár vannak „előfutárok”, a munkacsoportok várhatóan a következő tanév elején kezdik meg működésüket.

Történelmi döntés: nem lehet tovább szegregálni a roma gyerekeket Kaposváron

A Kúria ítélete elrendelte az oktatási szegregáció felszámolását egy kaposvári általános iskolában. Európában magyar bíróság rendelt el először komplex iskolai deszegregációt. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány közleményében azt írja, a kaposvári iskolai szegregációs ügyet az2013-ban indították el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.