Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Kiterjeszthetik a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pedagóguspótlékot, egyebek mellett ez is szerepel az antiszegregációs cselekvési tervben - írja a Magyar Hírlap.

A lap azt írja, cselekvési tervet, a hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók iskolai sikerességét támogató beavatkozásokat, illetve a deszegregáció előmozdítása érdekében tett intézkedéseket magába foglaló tervezetet dolgoztak ki az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi).
A tervek között szerepel a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pedagóguspótlék kiterjesztése, az elképzelések szerint 2018 januárjától. Rögzítik, hogy a Klebelsberg Központ fontosnak tartja, hogy minden szegregációval érintett, illetve fenyegetett intézmény számára legyen elérhető antiszegregációs szakértő, és kezdje meg működését helyi szinten egy olyan munkacsoport, amely az érintettek, így a szakma, valamint a fenntartó bevonásával helyben képes hatékonyan orvosolni a nehézségeket. Bár vannak „előfutárok”, a munkacsoportok várhatóan a következő tanév elején kezdik meg működésüket.
Történelmi döntés: nem lehet tovább szegregálni a roma gyerekeket Kaposváron
A Kúria ítélete elrendelte az oktatási szegregáció felszámolását egy kaposvári általános iskolában. Európában magyar bíróság rendelt el először komplex iskolai deszegregációt. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány közleményében azt írja, a kaposvári iskolai szegregációs ügyet az2013-ban indították el.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.