Ennyit keresnek a pedagógusok szeptembertől: itt van a pótlékok listája

Szeptembertől ismét emelik pár százalékkal a pedagógus fizetését - múlt héten az alapfizetés változásáról olvashattatok, most jöjjenek a pótlékok. Ki mennyit kap szeptembertől?

  • Eduline
Fülöp Máté

Ahogy az alapfizetéseket, úgy a pótlékokat is az illetményalap alapján lehet kiszámítani: 2014 szeptemberében a középfokú végzettséggel rendelkezők illetményalapja a mindenkori minimálbér 118,5 százalékáról 118,9 százalékra emelkedik, az alap- vagy főiskolai diplomások 157,8 százalék helyett 163,3, a mester- vagy egyetemi diplomások 172,9 százalék helyett 179,6 százalékkal számolhatnak.

Ez 120 683, 165 749, valamint 182 294 forintot jelent. A különféle - például az osztályfőnöki, az intézményvezetői vagy a gyógypedagógiai munkáért járó - pótlékokat ez alapján határozzák meg. Az igazgatók például az iskolai végzettségüknek megfelelő illetményalap 40-80 százalékát, a munkaközösségek vezetői 5-10 százalékát, az osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők 10-30 százalékát kapják meg. Kiszámoltuk, mennyit jelent ez forintban, 2014 szeptemberétől:

Pótlék

Pótlék alsó határa:

főiskolai végzettség

Pótlék alsó határa:

egyetemi végzettség

Pótlék felső határa:

főiskolai végzettség

Pótlék felső határa:

egyetemi végzettség

intézményvezetői

66 299

72 880

132 560

145 760

osztályfőnöki

kollégiumban csoportvezetői

16 570

18 220

49 710

54 660

munkaközösség-vezetői

8285

9110

16 570

18 220

intézményvezető-helyettesi

33 140

36 440

66 280

72 880

nemzetiségi

16 570

18 220

16 570

18 220

gyógypedagógiai

8285

9110

16 570

18 220

nehéz körülmények között végzett munkáért járó

16 570

18 220

49 710

54 660

A pedagógusok alapfizetésének változásáról itt olvashatjátok el részletes összefoglalónkat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.