Szeptembertől kellene bevezetni a nemzeti nevelési programot az óvodákban, pedig a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a nemzeti identitás értékrendje eddig is jelen volt az óvodákban.
Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az ATV-nek elmondta: július 25-én jelent meg a kormányrendelet, mely szerint módosították az óvodai nevelés országos programját, így alig másfél hónapjuk van a megvalósítására. Az elnök a problémát abban látja, hogy nincs átgondolva, mit, miért csinálnak, mi van a módosítás mögött.
Elmondta, a nemzeti identitás értékrendje eddig is benne volt a működésben, vagyis a magyarság életét feldolgozó mesék, versek, népi hagyományok jelen voltak az óvodai foglalkozásokon.
Szabó Zsuzsanna szerint a nemzeti ünnepek lényegét is életkoruknak megfelelően elmagyarázták a gyerekeknek, ezért nem értik most, miért kell ezt szabályozni. Féltik az oktatás-nevelés színességét, mert előfordulhatnak túlkapások, magyarázta az elnök. Hozzátette: mivel nem egyeztettek velük, nem tudják, mit fog eredményezni a szabályozás.
Az ad hoc intézkedések nagyon jellemzőek az oktatásban, ezt meg kell szüntetni, jelentette ki Szabó Zsuzsanna, mert másfél hónap szerinte nem elég a program megvalósítására.
Ilyen változások jönnek az óvodákban ősztől: így alakítanák ki a szülőföldhöz kötődést
Magyar népmesék, versek és mondókák, hagyományőrző népi játékok, dalok megismerése - ha eddig valamelyik óvodában nem ez lett volna a program, ezután ez lesz. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a módosított óvodai nevelés országos alapprogramja legfontosabb célként határozta meg az óvodáskorú gyermekek egészséges fejlődésének elősegítését, ennek fontos része - játékos formában - a lelki nevelés, a szülőföldhöz kötődés kialakítása.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
