Újra fellángolt a vita a kötelező olvasmányokról, fontos kérdés, van-e helye Jókainak, a Csongor és Tündének vagy éppen Kazinczynak az olvasmánylistákon. Egy biztos: jó néhány olyan kötelező vagy ajánlott olvasmány kerül elő az általános és középiskolákban, amelyeket még évekkel később is szívesen leveszünk a polcról. Íme, néhány nagy kedvenc.
Szabó Magda: Abigél
Nagy kedvencünk, és úgy tűnik, nem csak a miénk: az 1970-es megjelenés óta film (és milyen jó film) és musical is készült Vitay Georgina történetéből és a Matula Intézetről. Szabó Magda regényének sztoriját valószínűleg mindenki ismeri: Ginát, az elkényeztetett budapesti gimnazistát 1943-ban édesapja minden magyarázat nélkül egy vidéki református internátusba íratja. A Matula teljesen más, mint Gina előző iskolája: a diákok szigorú szabályok szerint élik életüket. A lány nehezen viseli a bezártságot, a puritán környezetet, és osztálytársai is kiközösítik, ezért szökéssel próbálkozik, de a kísérlet meghiúsul. Ekkor fordul át a lányregény történelmi regénybe: kiderül, hogy Gina édesapja a katonai ellenállás vezetője, és tart attól, hogy ellenségei a lány életével zsarolják majd. És persze felbukkan a titokzatos Abigél is.
| Melyik a kedvenc kötelező olvasmányotok? |
| Írjátok meg kommentben, következő cikkünkben ugyanis az Eduline olvasóinak kedvenc - az általános iskolákban és a középiskolákban kötelező vagy ajánlott - könyveiről írunk majd. |
Móricz Zsigmond: Árvácska
Ez az a kötelező olvasmány, amely hetekig, sőt hónapokig megmarad az olvasóban, és nem tud szabadulni tőle. Mert tényleg megdöbbentő mű: Csöre (Pösze) árva, akit az állam nevelőszülőkhöz ad, akik az ellátásáért némi pénz is kapnak. Árvácskával brutálisan bánnak: dolgoztatják, éheztetik, nem engedik iskolába, verik, ruha nélkül hagyják. Rosszabb élete van, mint az állatoknak.
Örkény István: Tóték
A végzős középiskolások egy része minden érettségi szezonban azért szorít, hogy Örkény-novellát kapjon. A Tóték alighanem a legismertebb Örkény-kisregény, amellyel elnyerte Párizsban a fekete humor nagydíját, és amelyet a hatvanas években drámává dolgozott át. Érdemes elolvasni újra, és a Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre főszereplésével készült filmet sem lehet megunni.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Az egyik legnépszerűbb magyar regény, nemcsak itthon, hanem külföldön is, számtalan nyelvre lefordították. Bár a regényt 1906-ban írta Molnár Ferenc, a szituációk nem avultak el. Nemecsek Ernő, Boka János, Geréb Dezső, Áts Feri, gittegylet, einstand, grund - ezekről a szavakról mindenkinek A Pál utcai fiúk jut az eszébe.
„Jókait és a Bánk bánt levenném a kötelezők listájáról
"Jókait és a Bánk bánt levenném a kötelezők listájáról, Az ember tragédiájának is csökken a népszerűsége, izgalma, olvashatósága. A Csongor és Tünde is teljesen élvezhetetlenné vált a középiskolások zöme számára" - mondta az Eduline-nak adott interjújában Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, aki szerint most a lassúságot, a figyelmes, az elmélyülő olvasást kell megtanítani.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
