Újra fellángolt a vita a kötelező olvasmányokról, fontos kérdés, van-e helye Jókainak, a Csongor és Tündének vagy éppen Kazinczynak az olvasmánylistákon. Egy biztos: jó néhány olyan kötelező vagy ajánlott olvasmány kerül elő az általános és középiskolákban, amelyeket még évekkel később is szívesen leveszünk a polcról. Íme, néhány nagy kedvenc.
Szabó Magda: Abigél
Nagy kedvencünk, és úgy tűnik, nem csak a miénk: az 1970-es megjelenés óta film (és milyen jó film) és musical is készült Vitay Georgina történetéből és a Matula Intézetről. Szabó Magda regényének sztoriját valószínűleg mindenki ismeri: Ginát, az elkényeztetett budapesti gimnazistát 1943-ban édesapja minden magyarázat nélkül egy vidéki református internátusba íratja. A Matula teljesen más, mint Gina előző iskolája: a diákok szigorú szabályok szerint élik életüket. A lány nehezen viseli a bezártságot, a puritán környezetet, és osztálytársai is kiközösítik, ezért szökéssel próbálkozik, de a kísérlet meghiúsul. Ekkor fordul át a lányregény történelmi regénybe: kiderül, hogy Gina édesapja a katonai ellenállás vezetője, és tart attól, hogy ellenségei a lány életével zsarolják majd. És persze felbukkan a titokzatos Abigél is.
| Melyik a kedvenc kötelező olvasmányotok? |
| Írjátok meg kommentben, következő cikkünkben ugyanis az Eduline olvasóinak kedvenc - az általános iskolákban és a középiskolákban kötelező vagy ajánlott - könyveiről írunk majd. |
Móricz Zsigmond: Árvácska
Ez az a kötelező olvasmány, amely hetekig, sőt hónapokig megmarad az olvasóban, és nem tud szabadulni tőle. Mert tényleg megdöbbentő mű: Csöre (Pösze) árva, akit az állam nevelőszülőkhöz ad, akik az ellátásáért némi pénz is kapnak. Árvácskával brutálisan bánnak: dolgoztatják, éheztetik, nem engedik iskolába, verik, ruha nélkül hagyják. Rosszabb élete van, mint az állatoknak.
Örkény István: Tóték
A végzős középiskolások egy része minden érettségi szezonban azért szorít, hogy Örkény-novellát kapjon. A Tóték alighanem a legismertebb Örkény-kisregény, amellyel elnyerte Párizsban a fekete humor nagydíját, és amelyet a hatvanas években drámává dolgozott át. Érdemes elolvasni újra, és a Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre főszereplésével készült filmet sem lehet megunni.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Az egyik legnépszerűbb magyar regény, nemcsak itthon, hanem külföldön is, számtalan nyelvre lefordították. Bár a regényt 1906-ban írta Molnár Ferenc, a szituációk nem avultak el. Nemecsek Ernő, Boka János, Geréb Dezső, Áts Feri, gittegylet, einstand, grund - ezekről a szavakról mindenkinek A Pál utcai fiúk jut az eszébe.
„Jókait és a Bánk bánt levenném a kötelezők listájáról
"Jókait és a Bánk bánt levenném a kötelezők listájáról, Az ember tragédiájának is csökken a népszerűsége, izgalma, olvashatósága. A Csongor és Tünde is teljesen élvezhetetlenné vált a középiskolások zöme számára" - mondta az Eduline-nak adott interjújában Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, aki szerint most a lassúságot, a figyelmes, az elmélyülő olvasást kell megtanítani.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
