Négy kötelező olvasmány, amit (majdnem) mindenki szeret
Újra fellángolt a vita a kötelező olvasmányokról, fontos kérdés, van-e helye Jókainak, a Csongor és Tündének vagy éppen Kazinczynak az olvasmánylistákon. Egy biztos: jó néhány olyan kötelező vagy ajánlott olvasmány kerül elő az általános és középiskolákban, amelyeket még évekkel később is szívesen leveszünk a polcról. Íme, néhány nagy kedvenc.
Eduline
Szabó Magda: Abigél
Nagy kedvencünk, és úgy tűnik, nem csak a miénk: az 1970-es megjelenés óta film (és milyen jó film) és musical is készült Vitay Georgina történetéből és a Matula Intézetről. Szabó Magda regényének sztoriját valószínűleg mindenki ismeri: Ginát, az elkényeztetett budapesti gimnazistát 1943-ban édesapja minden magyarázat nélkül egy vidéki református internátusba íratja. A Matula teljesen más, mint Gina előző iskolája: a diákok szigorú szabályok szerint élik életüket. A lány nehezen viseli a bezártságot, a puritán környezetet, és osztálytársai is kiközösítik, ezért szökéssel próbálkozik, de a kísérlet meghiúsul. Ekkor fordul át a lányregény történelmi regénybe: kiderül, hogy Gina édesapja a katonai ellenállás vezetője, és tart attól, hogy ellenségei a lány életével zsarolják majd. És persze felbukkan a titokzatos Abigél is.
Melyik a kedvenc kötelező olvasmányotok?
Írjátok meg kommentben, következő cikkünkben ugyanis az Eduline olvasóinak kedvenc - az általános iskolákban és a középiskolákban kötelező vagy ajánlott - könyveiről írunk majd.
Móricz Zsigmond: Árvácska
Ez az a kötelező olvasmány, amely hetekig, sőt hónapokig megmarad az olvasóban, és nem tud szabadulni tőle. Mert tényleg megdöbbentő mű: Csöre (Pösze) árva, akit az állam nevelőszülőkhöz ad, akik az ellátásáért némi pénz is kapnak. Árvácskával brutálisan bánnak: dolgoztatják, éheztetik, nem engedik iskolába, verik, ruha nélkül hagyják. Rosszabb élete van, mint az állatoknak.
Örkény István: Tóték
A végzős középiskolások egy része minden érettségi szezonban azért szorít, hogy Örkény-novellát kapjon. A Tóték alighanem a legismertebb Örkény-kisregény, amellyel elnyerte Párizsban a fekete humor nagydíját, és amelyet a hatvanas években drámává dolgozott át. Érdemes elolvasni újra, és a Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre főszereplésével készült filmet sem lehet megunni.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Az egyik legnépszerűbb magyar regény, nemcsak itthon, hanem külföldön is, számtalan nyelvre lefordították. Bár a regényt 1906-ban írta Molnár Ferenc, a szituációk nem avultak el. Nemecsek Ernő, Boka János, Geréb Dezső, Áts Feri, gittegylet, einstand, grund - ezekről a szavakról mindenkinek A Pál utcai fiúk jut az eszébe.
"Jókait és a Bánk bánt levenném a kötelezők listájáról, Az ember tragédiájának is csökken a népszerűsége, izgalma, olvashatósága. A Csongor és Tünde is teljesen élvezhetetlenné vált a középiskolások zöme számára" - mondta az Eduline-nak adott interjújában Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, aki szerint most a lassúságot, a figyelmes, az elmélyülő olvasást kell megtanítani.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.