Négy kötelező olvasmány, amit (majdnem) mindenki szeret
Újra fellángolt a vita a kötelező olvasmányokról, fontos kérdés, van-e helye Jókainak, a Csongor és Tündének vagy éppen Kazinczynak az olvasmánylistákon. Egy biztos: jó néhány olyan kötelező vagy ajánlott olvasmány kerül elő az általános és középiskolákban, amelyeket még évekkel később is szívesen leveszünk a polcról. Íme, néhány nagy kedvenc.
Eduline
Szabó Magda: Abigél
Nagy kedvencünk, és úgy tűnik, nem csak a miénk: az 1970-es megjelenés óta film (és milyen jó film) és musical is készült Vitay Georgina történetéből és a Matula Intézetről. Szabó Magda regényének sztoriját valószínűleg mindenki ismeri: Ginát, az elkényeztetett budapesti gimnazistát 1943-ban édesapja minden magyarázat nélkül egy vidéki református internátusba íratja. A Matula teljesen más, mint Gina előző iskolája: a diákok szigorú szabályok szerint élik életüket. A lány nehezen viseli a bezártságot, a puritán környezetet, és osztálytársai is kiközösítik, ezért szökéssel próbálkozik, de a kísérlet meghiúsul. Ekkor fordul át a lányregény történelmi regénybe: kiderül, hogy Gina édesapja a katonai ellenállás vezetője, és tart attól, hogy ellenségei a lány életével zsarolják majd. És persze felbukkan a titokzatos Abigél is.
Melyik a kedvenc kötelező olvasmányotok?
Írjátok meg kommentben, következő cikkünkben ugyanis az Eduline olvasóinak kedvenc - az általános iskolákban és a középiskolákban kötelező vagy ajánlott - könyveiről írunk majd.
Móricz Zsigmond: Árvácska
Ez az a kötelező olvasmány, amely hetekig, sőt hónapokig megmarad az olvasóban, és nem tud szabadulni tőle. Mert tényleg megdöbbentő mű: Csöre (Pösze) árva, akit az állam nevelőszülőkhöz ad, akik az ellátásáért némi pénz is kapnak. Árvácskával brutálisan bánnak: dolgoztatják, éheztetik, nem engedik iskolába, verik, ruha nélkül hagyják. Rosszabb élete van, mint az állatoknak.
Örkény István: Tóték
A végzős középiskolások egy része minden érettségi szezonban azért szorít, hogy Örkény-novellát kapjon. A Tóték alighanem a legismertebb Örkény-kisregény, amellyel elnyerte Párizsban a fekete humor nagydíját, és amelyet a hatvanas években drámává dolgozott át. Érdemes elolvasni újra, és a Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre főszereplésével készült filmet sem lehet megunni.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Az egyik legnépszerűbb magyar regény, nemcsak itthon, hanem külföldön is, számtalan nyelvre lefordították. Bár a regényt 1906-ban írta Molnár Ferenc, a szituációk nem avultak el. Nemecsek Ernő, Boka János, Geréb Dezső, Áts Feri, gittegylet, einstand, grund - ezekről a szavakról mindenkinek A Pál utcai fiúk jut az eszébe.
"Jókait és a Bánk bánt levenném a kötelezők listájáról, Az ember tragédiájának is csökken a népszerűsége, izgalma, olvashatósága. A Csongor és Tünde is teljesen élvezhetetlenné vált a középiskolások zöme számára" - mondta az Eduline-nak adott interjújában Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, aki szerint most a lassúságot, a figyelmes, az elmélyülő olvasást kell megtanítani.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
