„A Nat-tervezet módosítása során az önök által teljes mértékben elfogadhatatlannak tartott felkészítő évfolyam terve kikerült a dokumentumból” – többek között ez áll abban a levélben, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma küldött az új alaptantervről részletes véleményt készítő Civil Közoktatási Platformnak.
Az alaptanterv tervezetét ugyanis – mondta Csépe Valéria, az új Nat-ot kidolgozó kutatócsoport vezetője a Magyar Tudományos Akadémia múlt heti közoktatási konferenciáján – az elmúlt hetekben átdolgozták, a beérkezett vélemények alapján elkészítették az a javaslatot, amely alapján a kodifikációs eljárás elindulhat.
Kihúzták a Nat-ból a nulladik évfolyamot
„Az óvoda-iskola átmenetet az érésben és fejlődésben késést mutató gyermekek számára az óvoda utolsó éve és az alapfokú képzés első nevelési-oktatási szakaszának kezdete (1. évfolyam) közé illesztett, az iskola pedagógiai programjában rögzített felkészítő évfolyam hivatott biztosítani” – többek között ez a mondat került ki az új alaptanterv tervezetéből.
A tervezet szeptember elején nyilvánosságra hozott változata alapján az óvoda és az iskola közötti átmenetet segítő felkészítő év nem lett volna kötelező, a szülők döntöttek volna arról, szükségük van-e gyermeküknek arra, hogy egy tanéven keresztül erősítse azokat a készségeket, amelyek az iskolai tanuláshoz kellenek. Az iskolai felkészítő osztályokban külön hangsúlyt kapott volna a mozgás fejlesztése, az anyanyelvi készségek és a beszéd fejlesztése, az érzékelés és észlelés, a figyelem, a végrehajtó funkciók, az emlékezet, valamint a logikai készségek fejlesztése.
"Az egész terv, így ahogy van, elvetendő"
A nulladik évfolyam bevezetésének tervét több szakmai szervezet bírálta. A Civil Közoktatási Platform úgy fogalmazott, a „lemaradó, problematikus gyerekek” számára az iskolában szervezett felkészítő évfolyam szegregációt eredményez, megbélyegzi a benne résztvevőket, akár egy egész életre maradandó károsodást okozhat személyiségfejlődésükben.
A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület úgy reagált az ötletre, hogy az előkészítő évfolyam ötlete figyelmen kívül hagyja a gyerekek érdekeit, sőt az óvodák és óvodapedagógusok munkáját is megkérdőjelezi. „Az éretlen, fejletlen kisgyermek számára valódi sokkot jelentene, ha a megszokott környezetéből (az óvodából, ahová három éve jár) kiszakítva próbálnák őt az iskolára felkészíteni” – írták véleményükben, hozzátéve: a még nem iskolaérett gyerekeknek szól a plusz egyéves óvodai fejlesztés lehetősége, „ami azt biztosítja, hogy az óvodában a megszokott környezetükben, az ismert és megszeretett óvodapedagógusokkal és néhány óvodástársukkal együtt, kis létszámú csoportokban képesek legyenek felzárkózni, iskolaéretté válni”.
„Ez az egész terv, így ahogy van, elvetendő, a magyar óvodai nevelés jelentőségének, szakmaiságának eltörlését jelenti" - írja a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztálya az új Nemzeti alaptanterv tervezetében szereplő nulladik évfolyamról. „Mivel a köznevelési törvény fejlettség szerinti beiskolázást biztosít, nincs szükség fejlesztő évfolyamra az iskolában.
„Ez az egész terv, így ahogy van, elvetendő, a magyar óvodai nevelés jelentőségének, szakmaiságának eltörlését jelenti” – ezt már a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztálya írta a nulladik évfolyamról. A szakmai szervezet szerint inkább a csökkentett gyereklétszámmal, a segítő, fejlesztő, asszisztensek alkalmazásával kellene segíteni az óvodákat, nem pedig „szegregált módon, új környezetben, az iskolában folytatni a fejlesztést”.
Évek óta tart a vita a kilencosztályos iskoláról
A kilencosztályos iskola bevezetésének ötlete nem először került elő, 2017 márciusában Balog Zoltán akkori erőforrásminiszter bejelentette: hamarosan bevezethetik a kilencosztályos általános iskolát, ám arról még viták zajlanak, hogy a négyéves óvoda, az ötéves alsó tagozat vagy a 3+3+3 éves általános iskola kialakítása lenne-e a jó megoldás.
Palkovics László – még oktatási államtitkárként – néhány nappal később arról beszélt, hogy a kilencéves általános iskolát már 2019-ben bevezetnék, a plusz egy évfolyamot pedig az óvoda és az általános iskola közé illesztenék, a gyerekek többségének a tanulási képességeit ez ugyanis jelentősen javítaná. Hozzátette: hasonló rendszer működik Németországban, Finnországban és Franciaországban, ezek az országok a PISA-felméréseken éppen azért teljesítenek jól, mert az alapkészségek fejlesztésére több időt szánnak.
Később mégis visszatáncolt a kormány: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkár kijelentette, hogy a kormány nem döntött a kilenc évfolyamos iskoláról, viszont nyitottak arra, hogy a szakmai fórumokon erről beszéljenek.
A kilencéves általános iskola bevezetését egyébként – úgy tűnik – a Magyar Nemzeti Banknál is jó ötletnek tartják, legalábbis ez derül ki a júliusban nyilvánosságra hozott, száznyolcvan pontos, az ország versenyképességének javításáról készített javaslatcsomagból, amelyben „igény szerinti alapozó 0. évfolyam bevezetéséről” írtak.
Az angol az első idegen nyelv - többek között ezt a mondatot hiányolja az új Nemzeti alaptantervből a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közoktatási Elnöki Bizottsága. Csépe Valéria, az alaptantervet kidolgozó kutatócsoport vezetője azonban úgy véli, az iskolák harmadában nincsenek meg a feltételek az angoltanításhoz. És van, ahol csak „hunglish-t" tanítanak.
