Szabó Fruzsina
Szabó Fruzsina

Nem lesz „nulladik évfolyam” az általános iskolákban, az erről szóló részt legalábbis kihúzták az új Nemzeti alaptanterv (Nat) átdolgozott tervezetéből. Az óvoda és az általános iskola közé beilleszthető előkészítő évfolyam bevezetése ellen több szakmai szervezet tiltakozott az elmúlt hónapokban.

©

„A Nat-tervezet módosítása során az önök által teljes mértékben elfogadhatatlannak tartott felkészítő évfolyam terve kikerült a dokumentumból” – többek között ez áll abban a levélben, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma küldött az új alaptantervről részletes véleményt készítő Civil Közoktatási Platformnak.

Az alaptanterv tervezetét ugyanis – mondta Csépe Valéria, az új Nat-ot kidolgozó kutatócsoport vezetője a Magyar Tudományos Akadémia múlt heti közoktatási konferenciáján – az elmúlt hetekben átdolgozták, a beérkezett vélemények alapján elkészítették az a javaslatot, amely alapján a kodifikációs eljárás elindulhat.

Kihúzták a Nat-ból a nulladik évfolyamot

„Az óvoda-iskola átmenetet az érésben és fejlődésben késést mutató gyermekek számára az óvoda utolsó éve és az alapfokú képzés első nevelési-oktatási szakaszának kezdete (1. évfolyam) közé illesztett, az iskola pedagógiai programjában rögzített felkészítő évfolyam hivatott biztosítani” – többek között ez a mondat került ki az új alaptanterv tervezetéből.

A tervezet szeptember elején nyilvánosságra hozott változata alapján az óvoda és az iskola közötti átmenetet segítő felkészítő év nem lett volna kötelező, a szülők döntöttek volna arról, szükségük van-e gyermeküknek arra, hogy egy tanéven keresztül erősítse azokat a készségeket, amelyek az iskolai tanuláshoz kellenek. Az iskolai felkészítő osztályokban külön hangsúlyt kapott volna a mozgás fejlesztése, az anyanyelvi készségek és a beszéd fejlesztése, az érzékelés és észlelés, a figyelem, a végrehajtó funkciók, az emlékezet, valamint a logikai készségek fejlesztése.

"Az egész terv, így ahogy van, elvetendő"

A nulladik évfolyam bevezetésének tervét több szakmai szervezet bírálta. A Civil Közoktatási Platform úgy fogalmazott, a „lemaradó, problematikus gyerekek” számára az iskolában szervezett felkészítő évfolyam szegregációt eredményez, megbélyegzi a benne résztvevőket, akár egy egész életre maradandó károsodást okozhat személyiségfejlődésükben.

A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület úgy reagált az ötletre, hogy az előkészítő évfolyam ötlete figyelmen kívül hagyja a gyerekek érdekeit, sőt az óvodák és óvodapedagógusok munkáját is megkérdőjelezi. „Az éretlen, fejletlen kisgyermek számára valódi sokkot jelentene, ha a megszokott környezetéből (az óvodából, ahová három éve jár) kiszakítva próbálnák őt az iskolára felkészíteni” – írták véleményükben, hozzátéve: a még nem iskolaérett gyerekeknek szól a plusz egyéves óvodai fejlesztés lehetősége, „ami azt biztosítja, hogy az óvodában a megszokott környezetükben, az ismert és megszeretett óvodapedagógusokkal és néhány óvodástársukkal együtt, kis létszámú csoportokban képesek legyenek felzárkózni, iskolaéretté válni”.

Újabb lesújtó vélemény a NAT-tervezetről: az egész terv elvetendő

„Ez az egész terv, így ahogy van, elvetendő, a magyar óvodai nevelés jelentőségének, szakmaiságának eltörlését jelenti" - írja a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztálya az új Nemzeti alaptanterv tervezetében szereplő nulladik évfolyamról. „Mivel a köznevelési törvény fejlettség szerinti beiskolázást biztosít, nincs szükség fejlesztő évfolyamra az iskolában.

„Ez az egész terv, így ahogy van, elvetendő, a magyar óvodai nevelés jelentőségének, szakmaiságának eltörlését jelenti” – ezt már a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztálya írta a nulladik évfolyamról. A szakmai szervezet szerint inkább a csökkentett gyereklétszámmal, a segítő, fejlesztő, asszisztensek alkalmazásával kellene segíteni az óvodákat, nem pedig „szegregált módon, új környezetben, az iskolában folytatni a fejlesztést”.

Évek óta tart a vita a kilencosztályos iskoláról

A kilencosztályos iskola bevezetésének ötlete nem először került elő, 2017 márciusában Balog Zoltán akkori erőforrásminiszter bejelentette: hamarosan bevezethetik a kilencosztályos általános iskolát, ám arról még viták zajlanak, hogy a négyéves óvoda, az ötéves alsó tagozat vagy a 3+3+3 éves általános iskola kialakítása lenne-e a jó megoldás.

Palkovics László – még oktatási államtitkárként – néhány nappal később arról beszélt, hogy a kilencéves általános iskolát már 2019-ben bevezetnék, a plusz egy évfolyamot pedig az óvoda és az általános iskola közé illesztenék, a gyerekek többségének a tanulási képességeit ez ugyanis jelentősen javítaná. Hozzátette: hasonló rendszer működik Németországban, Finnországban és Franciaországban, ezek az országok a PISA-felméréseken éppen azért teljesítenek jól, mert az alapkészségek fejlesztésére több időt szánnak.

Később mégis visszatáncolt a kormány: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkár kijelentette, hogy a kormány nem döntött a kilenc évfolyamos iskoláról, viszont nyitottak arra, hogy a szakmai fórumokon erről beszéljenek.

A kilencéves általános iskola bevezetését egyébként – úgy tűnik – a Magyar Nemzeti Banknál is jó ötletnek tartják, legalábbis ez derül ki a júliusban nyilvánosságra hozott, száznyolcvan pontos, az ország versenyképességének javításáról készített javaslatcsomagból, amelyben „igény szerinti alapozó 0. évfolyam bevezetéséről” írtak.

Nem kötelező az angoltanulás az általános iskolákban, pedig ezzel mindenki jól járna

Az angol az első idegen nyelv - többek között ezt a mondatot hiányolja az új Nemzeti alaptantervből a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közoktatási Elnöki Bizottsága. Csépe Valéria, az alaptantervet kidolgozó kutatócsoport vezetője azonban úgy véli, az iskolák harmadában nincsenek meg a feltételek az angoltanításhoz. És van, ahol csak „hunglish-t" tanítanak.