Miért olvassák szívesebben a diákok a Harry Pottert, mint az Egri csillagokat?

Kompromisszumra kellene törekedni: nagyon fontos, hogy bizonyos klasszikus magyar művek ne kerüljenek ki a kánonból, de be kellene engedni az iskolába a kortárs könyveket és a kortárs írókat is – mondta a kötelező olvasmányokról Dóka Péter író, a Móra Könyvkiadó irodalmi szerkesztője.

  • Eduline
Pixabay

„A Harry Potter sikerélményt ad az olvasónak, mert hiába hosszú, mégis könnyen olvasható, kellően cselekménydús és pörgős. Írójának stílusát, gondolkodásmódját alighanem alaposan befolyásolták a filmek. Ráadásul ez nem egy régies nyelvű magyar regény, hanem olyan kortárs mű, amely friss fordításban hódítja meg a magyar gyerekeket. Míg a Harry Potter olvasója világméretű közösségnek lehet a tagja, addig az Egri csillagokról leginkább a nagypapájával tud beszélgetni” – válaszolt a Magyar Hírlapnak a Móra Könyvkiadó irodalomi szerkesztője arra a kérdésre, miért vonzóbb a tizenévesek számára a Harry Potter, mint az Egri csillagok.

Hozzátette: könnyű azonosulni J. K. Rowling csetlő-botló figurájával, akiről aztán kiderül, hogy valójában a legnagyobb hős, a Harry Potter egy fejlődésregény-sorozat, amelynek kötetein valóban felnőhet az olvasó.

A kötelező irodalomról azt mondta, az lenyomata annak, hogy a társadalom mit gondol a világról, és az oktatáspolitika mit gondol a társadalomról.

„A rendszerváltozás óta kinyílt számunkra, magyarok számára a világ, már nem zárt társadalomban élünk, amelybe belekövesedett ez a sok-sok kötelező olvasmány. Véleményem szerint a gyerekeknek meg kell adni az olvasás élményét, és idővel újra kell gondolni az irodalomoktatást. Az is kérdés, hogy mennyire van szükség egyáltalán kötelező olvasmányokra” – mondta, hozzátéve: kompromisszumra kellene törekedni: nagyon fontos, hogy bizonyos klasszikus magyar művek ne kerüljenek ki a kánonból, „gondolok itt főként a kultúrtörténeti jelentőségű és az identitásunk számára is fontos regényekre, elsősorban a csodálatos A Pál utcai fiúkra. Azonban be kellene engedni az iskolába a kortárs könyveket és természetesen magukat a kortárs írókat is”.

Nem arról van szó, hogy egyszerűen kidobjuk Jókait vagy a Bánk bánt, de nem minden iskolában kell tanítani

Tényleg érdemes lenne kihúzni a kötelező olvasmányok listájáról a Jókai-műveket, a legismertebb Móricz-regényt vagy éppen a Bánk bánt? Van helye a magyarórán a populáris irodalomnak, például az Alkonyat-trilógiának vagy Az éhezők viadalának? Biztosan igaz, hogy a kortárs műveket könnyebben értelmezni tudják a tizenévesek, mint a 19. század irodalmát?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna