Kompromisszumra kellene törekedni: nagyon fontos, hogy bizonyos klasszikus magyar művek ne kerüljenek ki a kánonból, de be kellene engedni az iskolába a kortárs könyveket és a kortárs írókat is – mondta a kötelező olvasmányokról Dóka Péter író, a Móra Könyvkiadó irodalmi szerkesztője.
„A Harry Potter sikerélményt ad az olvasónak, mert hiába hosszú, mégis könnyen olvasható, kellően cselekménydús és pörgős. Írójának stílusát, gondolkodásmódját alighanem alaposan befolyásolták a filmek. Ráadásul ez nem egy régies nyelvű magyar regény, hanem olyan kortárs mű, amely friss fordításban hódítja meg a magyar gyerekeket. Míg a Harry Potter olvasója világméretű közösségnek lehet a tagja, addig az Egri csillagokról leginkább a nagypapájával tud beszélgetni” – válaszolt a Magyar Hírlapnak a Móra Könyvkiadó irodalomi szerkesztője arra a kérdésre, miért vonzóbb a tizenévesek számára a Harry Potter, mint az Egri csillagok.
Hozzátette: könnyű azonosulni J. K. Rowling csetlő-botló figurájával, akiről aztán kiderül, hogy valójában a legnagyobb hős, a Harry Potter egy fejlődésregény-sorozat, amelynek kötetein valóban felnőhet az olvasó.
A kötelező irodalomról azt mondta, az lenyomata annak, hogy a társadalom mit gondol a világról, és az oktatáspolitika mit gondol a társadalomról.
„A rendszerváltozás óta kinyílt számunkra, magyarok számára a világ, már nem zárt társadalomban élünk, amelybe belekövesedett ez a sok-sok kötelező olvasmány. Véleményem szerint a gyerekeknek meg kell adni az olvasás élményét, és idővel újra kell gondolni az irodalomoktatást. Az is kérdés, hogy mennyire van szükség egyáltalán kötelező olvasmányokra” – mondta, hozzátéve: kompromisszumra kellene törekedni: nagyon fontos, hogy bizonyos klasszikus magyar művek ne kerüljenek ki a kánonból, „gondolok itt főként a kultúrtörténeti jelentőségű és az identitásunk számára is fontos regényekre, elsősorban a csodálatos A Pál utcai fiúkra. Azonban be kellene engedni az iskolába a kortárs könyveket és természetesen magukat a kortárs írókat is”.
Nem arról van szó, hogy egyszerűen kidobjuk Jókait vagy a Bánk bánt, de nem minden iskolában kell tanítani
Tényleg érdemes lenne kihúzni a kötelező olvasmányok listájáról a Jókai-műveket, a legismertebb Móricz-regényt vagy éppen a Bánk bánt? Van helye a magyarórán a populáris irodalomnak, például az Alkonyat-trilógiának vagy Az éhezők viadalának? Biztosan igaz, hogy a kortárs műveket könnyebben értelmezni tudják a tizenévesek, mint a 19. század irodalmát?
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
