A kormány újabb terve: minden napra egy mese

A mindennapi testnevelés és éneklés után itt a kormány újabb terve: a minden napra egy népmese. Szerintük ugyanis a népmesék tanítják meg, hogyan kell megoldani az élet problémáit.

  • Eduline
YouTube

Megjelent az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján a magyar népmesekincs terjesztéséről szóló kormányzati cselekvési program. A cselekvési programban azt írják, azért van szükség a népmesékre az oktatásban is, mert ezzel erősíthetik a közösségi összetartozást, valamint a népmesék „sorsmegoldó képletet” kínálnak fel – példákat adnak, hogyan is kell megoldani egy-egy élethelyzetet.

Ahhoz azonban, hogy mindenki megvilágosodhasson a népmesék által, át kell alakítani a tanárképzést, újabb kurzusok, más módszertan kell. Ehhez természetesen tankönyveket is írni kellene, valamint számos digitális anyag is segíti majd a tanárokat. „Szükséges olyan elméleti és gyakorlati (mesemondó) szakemberek (tovább)képzése, akik a felsőoktatásban el tudják látni a népmese kurzusok tartásával kapcsolatos feladatokat” - áll az iratban.

Az Emmi szerint újra kellene gondolni az iskolai olvasókönyvekben szereplő átírt népmesék szövegét is, valamint a mesemondó versenyeken engedni kellene a diákoknak, hogy ne csak egy már megírt mesét mondjanak vissza, hanem saját szavaikkal előadjanak valamit.

Az Emmi úgy gondolja, a népmesék rendkívül alkalmasak „a szociálisan rászorult gyermekek, köztük a hátrányos helyzetű roma lakosság oktatására, oktatásba való bevonására akár formális, akár informális kereteken belül”. Kitérnek arra is, hogy a népmese igazából forrásszöveg, ami hűen dokumentálja a népi életforma értékeit, a társadalmi felfogást és etikai világrendet.

Hogy mindezt be tudják vezetni, természetesen szükséges egy kutatás is, hogyan is kell jól mesét mondani és mesét hallgatni, ahogy írták, össze kell gyűjteni a „jó gyakorlatokat”, hogy a tanárok módszertana ne csak légből kapott legyen. De persze azt is megvizsgálnák, a szülők olvasnak-e meséket a gyerekeiknek és hogy a mostani, általuk „digitális bennszülöttnek” nevezett diákok megváltoznak-e egy-két népmesétől.

A kormány célja, hogy a hagyományos magyar népmesekincset minél szélesebb körben beépítsék a köznevelésbe és a felsőoktatásba, valamint a kötelező és fakultatív oktatás-képzések keretében kulturális, művelődési szerepének erősítése.

Hozzászólások

A kémiával folytatódik az érettségi: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Az orvosi szakokra jelentkező diákoknak a biológia mellett emelt szinten kémia- vagy fizikaérettségit is kell tenniük. A kémiaérettségin elvárt eredmény azonban nagymértékben függ a biológiaérettségi teljesítményétől: minél magasabb pontszámot ér el a vizsgázó biológiából, annál nagyobb mozgástér nyílik a kémia esetében. Ugyanakkor a felvételi biztos sikerességéhez itt is nagy valószínűséggel legalább 60-70 százalékos eredmény elérése szükséges.

Sokkal többet ártott, mint használt a modellváltás a Corvinus oktatói szerint: "rendszerváltást" szeretnének

Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.

Vitézy szerint a „hatalmi gőg és arrogancia” iskolapéldája volt a Pázmány Campus – felülvizsgálná a beruházást a Tisza-kormány

„Egy kudarcot örökölt a felálló kormány” – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a meghallgatásán a Pázmány Campusról. A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.