A mindennapi testnevelés és éneklés után itt a kormány újabb terve: a minden napra egy népmese. Szerintük ugyanis a népmesék tanítják meg, hogyan kell megoldani az élet problémáit.
Megjelent az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján a magyar népmesekincs terjesztéséről szóló kormányzati cselekvési program. A cselekvési programban azt írják, azért van szükség a népmesékre az oktatásban is, mert ezzel erősíthetik a közösségi összetartozást, valamint a népmesék „sorsmegoldó képletet” kínálnak fel – példákat adnak, hogyan is kell megoldani egy-egy élethelyzetet.
Ahhoz azonban, hogy mindenki megvilágosodhasson a népmesék által, át kell alakítani a tanárképzést, újabb kurzusok, más módszertan kell. Ehhez természetesen tankönyveket is írni kellene, valamint számos digitális anyag is segíti majd a tanárokat. „Szükséges olyan elméleti és gyakorlati (mesemondó) szakemberek (tovább)képzése, akik a felsőoktatásban el tudják látni a népmese kurzusok tartásával kapcsolatos feladatokat” - áll az iratban.
Az Emmi szerint újra kellene gondolni az iskolai olvasókönyvekben szereplő átírt népmesék szövegét is, valamint a mesemondó versenyeken engedni kellene a diákoknak, hogy ne csak egy már megírt mesét mondjanak vissza, hanem saját szavaikkal előadjanak valamit.
Az Emmi úgy gondolja, a népmesék rendkívül alkalmasak „a szociálisan rászorult gyermekek, köztük a hátrányos helyzetű roma lakosság oktatására, oktatásba való bevonására akár formális, akár informális kereteken belül”. Kitérnek arra is, hogy a népmese igazából forrásszöveg, ami hűen dokumentálja a népi életforma értékeit, a társadalmi felfogást és etikai világrendet.
Hogy mindezt be tudják vezetni, természetesen szükséges egy kutatás is, hogyan is kell jól mesét mondani és mesét hallgatni, ahogy írták, össze kell gyűjteni a „jó gyakorlatokat”, hogy a tanárok módszertana ne csak légből kapott legyen. De persze azt is megvizsgálnák, a szülők olvasnak-e meséket a gyerekeiknek és hogy a mostani, általuk „digitális bennszülöttnek” nevezett diákok megváltoznak-e egy-két népmesétől.
A kormány célja, hogy a hagyományos magyar népmesekincset minél szélesebb körben beépítsék a köznevelésbe és a felsőoktatásba, valamint a kötelező és fakultatív oktatás-képzések keretében kulturális, művelődési szerepének erősítése.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
