A mindennapi testnevelés és éneklés után itt a kormány újabb terve: a minden napra egy népmese. Szerintük ugyanis a népmesék tanítják meg, hogyan kell megoldani az élet problémáit.
Megjelent az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján a magyar népmesekincs terjesztéséről szóló kormányzati cselekvési program. A cselekvési programban azt írják, azért van szükség a népmesékre az oktatásban is, mert ezzel erősíthetik a közösségi összetartozást, valamint a népmesék „sorsmegoldó képletet” kínálnak fel – példákat adnak, hogyan is kell megoldani egy-egy élethelyzetet.
Ahhoz azonban, hogy mindenki megvilágosodhasson a népmesék által, át kell alakítani a tanárképzést, újabb kurzusok, más módszertan kell. Ehhez természetesen tankönyveket is írni kellene, valamint számos digitális anyag is segíti majd a tanárokat. „Szükséges olyan elméleti és gyakorlati (mesemondó) szakemberek (tovább)képzése, akik a felsőoktatásban el tudják látni a népmese kurzusok tartásával kapcsolatos feladatokat” - áll az iratban.
Az Emmi szerint újra kellene gondolni az iskolai olvasókönyvekben szereplő átírt népmesék szövegét is, valamint a mesemondó versenyeken engedni kellene a diákoknak, hogy ne csak egy már megírt mesét mondjanak vissza, hanem saját szavaikkal előadjanak valamit.
Az Emmi úgy gondolja, a népmesék rendkívül alkalmasak „a szociálisan rászorult gyermekek, köztük a hátrányos helyzetű roma lakosság oktatására, oktatásba való bevonására akár formális, akár informális kereteken belül”. Kitérnek arra is, hogy a népmese igazából forrásszöveg, ami hűen dokumentálja a népi életforma értékeit, a társadalmi felfogást és etikai világrendet.
Hogy mindezt be tudják vezetni, természetesen szükséges egy kutatás is, hogyan is kell jól mesét mondani és mesét hallgatni, ahogy írták, össze kell gyűjteni a „jó gyakorlatokat”, hogy a tanárok módszertana ne csak légből kapott legyen. De persze azt is megvizsgálnák, a szülők olvasnak-e meséket a gyerekeiknek és hogy a mostani, általuk „digitális bennszülöttnek” nevezett diákok megváltoznak-e egy-két népmesétől.
A kormány célja, hogy a hagyományos magyar népmesekincset minél szélesebb körben beépítsék a köznevelésbe és a felsőoktatásba, valamint a kötelező és fakultatív oktatás-képzések keretében kulturális, művelődési szerepének erősítése.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
