Mikor lesz a központi középiskolai felvételi? Mikor írásbeliznek a diákok matematikából és magyar nyelvből? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Minden középiskola ugyanazon a napon tartja az írásbeli felvételit? Vagy más-más időpontokban vizsgáznak a diákok?
A központi írásbeli felvételit minden - vizsgaszervező - középiskolában 2018. január 20-án tartják, délelőtt 10 órától. Ezt az időpontot kell megjegyezniük a négy- vagy öt-, illetve a hat- vagy nyolcosztályos középiskolákba jelentkezőknek is.
A pótló írásbeli vizsgát 2018. január 25-én 14 órától tartják, de ezen csak azok vehetnek részt, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni.
Fontos, hogy nem minden középiskola teszi kötelezővé a középiskolai felvételit a jelentkezők számára, sok intézmény csupán az általános iskolai eredmények alapján rangsorolja a diákokat.
Középiskolai felvételi: milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket?
Milyen szempontok alapján döntenek a középiskolák arról, felveszik-e a jelentkezőket a jövő szeptemberben induló osztályokba? A középiskolai felvételin az oktatási intézmények három szempont alapján dönthetnek a felvételi kérelmekről: vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján, vagy gimnázium és szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények és a központilag írásbeli vizsga eredményei alapján, vagy gimnázium és szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények, továbbá a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján.
Ilyen lesz a 2018-as középiskolai felvételi matekból: minden infó egy helyen
Milyen lesz a középiskolai központi felvételi matekból? Lehet-e számológépet használni, hány feladatot kell megoldani? Eldöntheti-e a vizsga eredménye a gimnáziumi vagy szakgimnáziumi felvételit? Mikor tartják a központi vizsgát? Hány feladatot kell megoldani? Összesen tíz feladatot kapnak a felvételizők. "A matematika feladatlapok nem kizárólag a tantárgyban tanultakat mérik, hanem ehhez kapcsolódóan a tanulók gondolkodásánakjellemzőit is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
