Milyen szempontok alapján döntenek a középiskolák arról, felveszik-e a jelentkezőket a jövő szeptemberben induló osztályokba?
A középiskolai felvételin az oktatási intézmények három szempont alapján dönthetnek a felvételi kérelmekről: vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján, vagy gimnázium és szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények és a központilag írásbeli vizsga eredményei alapján, vagy gimnázium és szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények, továbbá a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján.
Szóbeli vizsgát csak azok a középiskolák szervezhetnek, amelyek előírják a központi írásbeli vizsgán való részvételt. A szóbeliket 2018. február 22. és március 13. között tartják majd.
Ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok a 2018-as középiskolai felvételin
Középiskola-választás előtt álltok? Nincs könnyű dolgotok, ugyanis nemcsak a képzési kínálat nagy, de a pontszámítási szabályok is intézményenként különböznek. Összefoglaltuk a a középiskolai felvételi legfontosabb pontszámítási szabályait. Kötelező az írásbeli felvételi? A középiskolák maguk döntik el, kötelezővé teszik-e a jelentkezők számára a központi írásbeli felvételit - ha így döntenek, az ott megszerzett eredménynek a maximális felvételi összpontszám legalább 50 százalékát meghatározza.
Ilyen lesz a 2018-as középiskolai felvételi matekból: minden infó egy helyen
Milyen lesz a középiskolai központi felvételi matekból? Lehet-e számológépet használni, hány feladatot kell megoldani? Eldöntheti-e a vizsga eredménye a gimnáziumi vagy szakgimnáziumi felvételit? Mikor tartják a központi vizsgát? Hány feladatot kell megoldani? Összesen tíz feladatot kapnak a felvételizők. "A matematika feladatlapok nem kizárólag a tantárgyban tanultakat mérik, hanem ehhez kapcsolódóan a tanulók gondolkodásánakjellemzőit is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
