Középiskolai felvételi: milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket?

Milyen szempontok alapján döntenek a középiskolák arról, felveszik-e a jelentkezőket a jövő szeptemberben induló osztályokba?

  • Eduline

A középiskolai felvételin az oktatási intézmények három szempont alapján dönthetnek a felvételi kérelmekről: vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján, vagy gimnázium és szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények és a központilag írásbeli vizsga eredményei alapján, vagy gimnázium és szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények, továbbá a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján.

Szóbeli vizsgát csak azok a középiskolák szervezhetnek, amelyek előírják a központi írásbeli vizsgán való részvételt. A szóbeliket 2018. február 22. és március 13. között tartják majd.

Ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok a 2018-as középiskolai felvételin

Középiskola-választás előtt álltok? Nincs könnyű dolgotok, ugyanis nemcsak a képzési kínálat nagy, de a pontszámítási szabályok is intézményenként különböznek. Összefoglaltuk a a középiskolai felvételi legfontosabb pontszámítási szabályait. Kötelező az írásbeli felvételi? A középiskolák maguk döntik el, kötelezővé teszik-e a jelentkezők számára a központi írásbeli felvételit - ha így döntenek, az ott megszerzett eredménynek a maximális felvételi összpontszám legalább 50 százalékát meghatározza.

Ilyen lesz a 2018-as középiskolai felvételi matekból: minden infó egy helyen

Milyen lesz a középiskolai központi felvételi matekból? Lehet-e számológépet használni, hány feladatot kell megoldani? Eldöntheti-e a vizsga eredménye a gimnáziumi vagy szakgimnáziumi felvételit? Mikor tartják a központi vizsgát? Hány feladatot kell megoldani? Összesen tíz feladatot kapnak a felvételizők. "A matematika feladatlapok nem kizárólag a tantárgyban tanultakat mérik, hanem ehhez kapcsolódóan a tanulók gondolkodásánakjellemzőit is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.