Meglepő eredmény: a magyarok 60 százaléka szerint kezelhetetlenek a diákok

Túlterheltek a gyerekek és a tanárok, az iskola nem készít fel az életre, a mai fiatalok pedig kezelhetetlenek – ez derül ki abból a reprezentatív kutatásból, amelyet a Republikon Intézet készített a 24.hu megbízásából a magyar oktatás problémáiról.

  • Eduline
MTI / Komka Péter

A 24.hu azt írja, csupán a válaszadók 20 százaléka tartja helyesnek, hogy az iskolák többségének irányítását és üzemeltetését az állam közvetlenül végzi, 41 százalék azt gondolja, az iskolák irányítását és üzemeltetését meg kell hagyni az önkormányzatoknál, helyi közösségeknél.

A választók körülbelül ötöde gondolja úgy, hogy a kormánynak mindent meg kell tennie az egyházi iskolák támogatásáért, 34 százalék viszont felháborítónak tartja, hogy a kormány előnyben részesíti az egyházi iskolákat. Közülük ráadásul 23 százalék rendkívül aggasztónak tartja az állam kettős mércéjét.

A megkérdezettek 34 százaléka inkább pozitívan áll a mindennapos testneveléshez, 32 százalékuk ellenzi. A kötelező hit- és erkölcstannak még jobb a fogadtatása, csak a választók 28 százalék tartja feleslegesnek, 35 százalék szerint viszont egyáltalán nem okoz problémát.

A válaszadók 62 százaléka szerint a diákok túlterheltsége komoly vagy nagyon komoly problémát okoz, és mindössze 8 százalék gondolja úgy, hogy nincsenek túlságosan leterhelve a gyerekek az iskolában. A magyarok 60 százaléka úgy gondolja, hogy a mai diákok fegyelmezetlenek, kezelhetetlenek, ezért a tanárok nem tudják rendesen végezni a munkájukat.

Nulladik óra: az oktatási államtitkárság szerint az iskolák döntenek

Az iskolák döntenek arról, berendelik-e nulladik órára a diákokat - közölte az oktatási államtitkárság. A nevelési-oktatási intézményekben a reggel nyolc óra előtt kezdődő tanítási órát - az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.