"Amikor a bántalmazó szülőkkel szemben a pedagógus volt az egyetlen menedék"

Tizenhat éves életkor alatt a második leggyakoribb krónikus betegség a mentális betegségek csoportja – mondta a hvg.hu-nak Pászthy Bea gyermekpszichiáter, egyetemi docens.

  • Eduline
pixabay

A fogyasztói társadalmakban nagyjából mindenhol a gyerekek 20-25 százaléka küszködik mentális problémákkal, de nem mind pszichiátriai beteg. A leggyakoribbak a szorongásos zavarok, a depresszió, a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, a magatartászavar, az evészavarok, az autizmus, a tanulási képességzavarok – mondta a hvg.hu-nak a szakember.

„Úgy tudom, a pedagógusképzésben – egyetemektől függően - van némi fejlődéslélektan, de gyermekpszichiátria csak alig egy-két helyen, és ez nagy hiány. A pedagógusok jelentős része nem érti a gyermekpszichiátriai kórképeket, pedig számos mentális zavarral küzdő gyermekkel találkoznak nap mint nap. Sokszor a hiperaktív gyereket rossz gyereknek bélyegzik meg, a múlt héten találkoztam egy kisfiúval, akit rendszeresen kizavartak az óráról, megszégyenítettek egy iskolában. Persze egy 30-40 fős osztályban nagyon nehéz a pedagógusnak egy eltérő fejlődésű vagy magatartászavaros gyereket kezelni” – magyarázta Pászthy Bea, hozzátéve: sok jó példát tud arra mondani, hogy a pedagógus ismerte fel a gyermek hangulatzavarát, vagy fedezte fel, hogy veszélyes tartalmakat néz az interneten. „Volt olyan esetünk is, amikor a bántalmazó szülőkkel szemben a pedagógus volt az egyetlen menedéke a gyermeknek” - mondta.

A gyermekpszichiáter szerint a gyerekek számára a legnagyobb segítség az lenne, ha a pedagógus nem ítélkezne felettük, hanem megpróbálná megérteni a viselkedésük hátterében megbúvó okokat. „Lehet, hogy napok óta alig evett és éhes? Vagy olyan feszültség van otthon, aminek a lenyomatát látjuk a gyermek viselkedésében? Bántalmazzák? Fél valamitől? Nem ritka, hogy az iskolai lógás hátterében az van, hogy a gyerek azért nem akart otthonról elmenni - hasfájásra panaszkodva -, mert olyan feszültség van otthon, hogy a gyerek úgy gondolta, ha ő marad, akkor ez megakadályozza, hogy a szülők veszekedjenek egymással” – mondta.

Megdöbbentő vallomás egy egyetemistától: két hétig el sem hagytam a szobámat

Minden ötödik hallgató mentális problémákkal küzd a világ legjobb egyetemei közé tartozó Oxfordon és Cambridge-en. A diákokat a folyamatos verseny és a teljesítménykényszer is nyomasztja. Egyikük a The Guardiannak írt a tapasztalatairól. Morwenna Jones egész életében kitűnő tanuló volt, sporolóként is egymás után szerezte a díjakat, sok barátja volt.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.