Lőtereket alakítana ki az iskolákban a Klik

Levelet küldött a Klebelsberg Központ az iskoláknak azzal kapcsolatban, kialakítható-e lőtér az intézményben vagy az udvarán – adta hírül az RTL Híradó. Azt írták, hogy ehhez hat méterszer tizenöt méteres elkeríthető területre lenne szükség, amely ellátható minden lőtávolságból biztos fedezékkel.

  • Eduline
Képünk illusztráció
MTI - Illyés Tibor

A lehetőségek felméréséről már márciusban beszélt a tárca helyettes államtitkára. Maruzsa Zoltán azt mondta, meg kell vizsgálni, hogy ki lehet-e alakítani lőteret az intézményen belül vagy kívül.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint az iskolaigazgatóknak alaposan át kell gondolniuk, hogy vállalják-e a rizikót. "Ez egy kiemelkedően veszélyes sport, úgyhogy aki úgy dönt, hogy lőteret létesít az iskolában, nagy felelősséget vesz a vállára" - mondta az RTL Híradónak Szüdi János, a PSZ szakértője. A PDSZ elnöke, Mendrey László szerint az ilyen sportoknak egész egyszerűen nincs helye az iskolában.

Az oktatási államtitkárság közleményben azt írta, ez csak választható szakkör lenne.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára márciusban a Parlamentben beszélt arról, hogy a szabadon választható katonai alapismeretek tárgy mellett a testnevelés is kiegészülne a lövészet lehetőségével.

Fegyvert adna a kormány az iskolások kezébe

A kormány koncepciója szerint az iskolák udvarán is lőtereket lehetne kialakítani, tesiórán pedig kerepelhetnének a fegyverek. Az eddig labdajátékokra és atlétikára épülő testnevelést a kormány küzdősportokkal és lövészettel egészeítené ki a Népszava szerint. Tény, nemrég a kormány bejelentette, 27 milliárd forintból 197 új lőteret létesítenek az országban, a lap szerint pedig ehhez köze van annak, hogy az iskolai oktatás keretében lövészetet is oktatnának.

 

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.