Levelet küldött a Klebelsberg Központ az iskoláknak azzal kapcsolatban, kialakítható-e lőtér az intézményben vagy az udvarán – adta hírül az RTL Híradó. Azt írták, hogy ehhez hat méterszer tizenöt méteres elkeríthető területre lenne szükség, amely ellátható minden lőtávolságból biztos fedezékkel.
A lehetőségek felméréséről már márciusban beszélt a tárca helyettes államtitkára. Maruzsa Zoltán azt mondta, meg kell vizsgálni, hogy ki lehet-e alakítani lőteret az intézményen belül vagy kívül.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint az iskolaigazgatóknak alaposan át kell gondolniuk, hogy vállalják-e a rizikót. "Ez egy kiemelkedően veszélyes sport, úgyhogy aki úgy dönt, hogy lőteret létesít az iskolában, nagy felelősséget vesz a vállára" - mondta az RTL Híradónak Szüdi János, a PSZ szakértője. A PDSZ elnöke, Mendrey László szerint az ilyen sportoknak egész egyszerűen nincs helye az iskolában.
Az oktatási államtitkárság közleményben azt írta, ez csak választható szakkör lenne.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára márciusban a Parlamentben beszélt arról, hogy a szabadon választható katonai alapismeretek tárgy mellett a testnevelés is kiegészülne a lövészet lehetőségével.
Fegyvert adna a kormány az iskolások kezébe
A kormány koncepciója szerint az iskolák udvarán is lőtereket lehetne kialakítani, tesiórán pedig kerepelhetnének a fegyverek. Az eddig labdajátékokra és atlétikára épülő testnevelést a kormány küzdősportokkal és lövészettel egészeítené ki a Népszava szerint. Tény, nemrég a kormány bejelentette, 27 milliárd forintból 197 új lőteret létesítenek az országban, a lap szerint pedig ehhez köze van annak, hogy az iskolai oktatás keretében lövészetet is oktatnának.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
