Több ponton is módosítanák a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletet a kormány honlapjára feltett tervezet szerint. Többek között bekerült egy rész arról, ki számít „lemorzsolódással veszélyeztetett” tanulónak, de az is kiderült, mikért kell ezentúl fizetni a diákoknak, így nem lenne ingyenes a szakkör, de még az énekkar sem.
A kormány honlapjára kikerült egy tervezet, mely módosítaná a "229/2012. Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról" rendeletet. Eszerint bekerülne egy rész a törvénybe, mely azt taglalja, mely diákok számítanak „lemorzsolódással veszélyeztetett” tanulóknak. Mivel a kormány célja, hogy a lemorzsolódási rátát csökkentsék, így ezekre a tanulókra külön figyelniük kell az iskoláknak.
Ők a veszélyeztetettek
Ide számítanak azok a tanulók, akiknek félévkor nem éri el az átlaguk a közepes szintet, vagy akár megbuktak valamiből. De azok is veszélyeztetettnek számítanak, akiknek a magatartása hármas vagy annál rosszabb. Figyelni kell továbbá az évismétlőkre, és azokra is, akik az adott tanévben 100 óránál többet hiányoztak igazoltan. Bekerülnének a törvénybe a magántanulók és a menekültek is, valamint azok, akiket a gyámügy nevelésbe vett. Ezen felül azoknál a diákoknál is tartani kell a lemorzsolódástól, akiknél egyidejűleg két feltétel is teljesül az alábbiak közül: az adott tanévben 10 igazolatlan hiányzása van, kiemelt figyelmet igényel, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, legalább egyszer megszakította a tanulmányait, gimnáziumból szakközépiskolába vagy szakiskolába átiratkozott vagy akár szakközépiskolából szakiskolába ment át, a középfokú oktatásba 15. életévének betöltését követően lépett be.
Ingyenes koli
Fontos változás, hogy változtatnak a korhatáron a térítésmentes kollégium kapcsán: ha a tanuló nem nappali oktatás munkarendje szerint szervezett (tehát esti vagy levelezős) felnőttoktatás keretében vesz részt az iskolai oktatásban, akkor 25 éves koráig ingyenesen veheti igénybe a kollégiumot.
Ezek már nem lennének ingyenesek
A legnagyobb változás mindenképpen az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások körét érinti, a tervezet szerint ugyanis ezentúl nem lenne térítésmentes az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga.
Fizetni kellene ezentúl a tanulmányi és szakmai versenyekért, a szakkörökért, a diáknapokért, az énekkari foglalkozásért (ez különösen annak fényében érdekes, hogy Balog Zoltán szeretné mindennapossá tenni az éneklést, amelyről itt olvashattok bővebben), más művészeti tevékenységért, az iskolai sportkörökért, a házibajnokságért, az iskolák közötti versenyekért és a bajnokságokért is.
De a kormány elvenné az ingyenességet a gyógypedagógiai tanácsadástól, a korai fejlesztés és gondozástól, a fejlesztő neveléstől, a fejlesztő felkészítéstől és a fejlesztő iskolai oktatástól is.
Ugyanakkor bekerülne a törvénybe az ingyenes étkezés, valamint az is, hogy a második szakképesítés és azoknak a vizsgái is ingyenesek.
A tervezetet a kormány egyelőre nem tárgyalta még.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
