Ingyenes oktatás? Még a szakkörökért is fizetni kellene ezentúl

Több ponton is módosítanák a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletet a kormány honlapjára feltett tervezet szerint. Többek között bekerült egy rész arról, ki számít „lemorzsolódással veszélyeztetett” tanulónak, de az is kiderült, mikért kell ezentúl fizetni a diákoknak, így nem lenne ingyenes a szakkör, de még az énekkar sem.

  • Eduline
Fülöp Máté

A kormány honlapjára kikerült egy tervezet, mely módosítaná a "229/2012. Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról" rendeletet. Eszerint bekerülne egy rész a törvénybe, mely azt taglalja, mely diákok számítanak „lemorzsolódással veszélyeztetett” tanulóknak. Mivel a kormány célja, hogy a lemorzsolódási rátát csökkentsék, így ezekre a tanulókra külön figyelniük kell az iskoláknak.

Ők a veszélyeztetettek

Ide számítanak azok a tanulók, akiknek félévkor nem éri el az átlaguk a közepes szintet, vagy akár megbuktak valamiből. De azok is veszélyeztetettnek számítanak, akiknek a magatartása hármas vagy annál rosszabb. Figyelni kell továbbá az évismétlőkre, és azokra is, akik az adott tanévben 100 óránál többet hiányoztak igazoltan. Bekerülnének a törvénybe a magántanulók és a menekültek is, valamint azok, akiket a gyámügy nevelésbe vett. Ezen felül azoknál a diákoknál is tartani kell a lemorzsolódástól, akiknél egyidejűleg két feltétel is teljesül az alábbiak közül: az adott tanévben 10 igazolatlan hiányzása van, kiemelt figyelmet igényel, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, legalább egyszer megszakította a tanulmányait, gimnáziumból szakközépiskolába vagy szakiskolába átiratkozott vagy akár szakközépiskolából szakiskolába ment át, a középfokú oktatásba 15. életévének betöltését követően lépett be.

Ingyenes koli

Fontos változás, hogy változtatnak a korhatáron a térítésmentes kollégium kapcsán: ha a tanuló nem nappali oktatás munkarendje szerint szervezett (tehát esti vagy levelezős) felnőttoktatás keretében vesz részt az iskolai oktatásban, akkor 25 éves koráig ingyenesen veheti igénybe a kollégiumot.

Ezek már nem lennének ingyenesek

A legnagyobb változás mindenképpen az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások körét érinti, a tervezet szerint ugyanis ezentúl nem lenne térítésmentes az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga.

Fizetni kellene ezentúl a tanulmányi és szakmai versenyekért, a szakkörökért, a diáknapokért, az énekkari foglalkozásért (ez különösen annak fényében érdekes, hogy Balog Zoltán szeretné mindennapossá tenni az éneklést, amelyről itt olvashattok bővebben), más művészeti tevékenységért, az iskolai sportkörökért, a házibajnokságért, az iskolák közötti versenyekért és a bajnokságokért is.

De a kormány elvenné az ingyenességet a gyógypedagógiai tanácsadástól, a korai fejlesztés és gondozástól, a fejlesztő neveléstől, a fejlesztő felkészítéstől és a fejlesztő iskolai oktatástól is.

Ugyanakkor bekerülne a törvénybe az ingyenes étkezés, valamint az is, hogy a második szakképesítés és azoknak a vizsgái is ingyenesek.

A tervezetet a kormány egyelőre nem tárgyalta még.

A legolvasottabbak

Csökkenteni kell a tananyagot, a diákok már túlterheltek

"Úgy érzem magam, mint akit szembeköptek" - egy tanár vallott a portfólióról

Ezeket a KRESZ-szabályokat a legtöbben rosszul tudják: neked megy helyesen?

Nobel-díjra esélyes a 17 éves autista fiú

Óriási botrány: Móricz helyett ezt a könyvet kell elolvasni a 8. osztályosoknak

Íme, a vizsgázók rémálma: 11 dolog, ami minden vizsgaidőszakban megtörténik veletek

Kemény nyelvi teszt: te tudod, mit jelentenek ezek a magyar szavak?

Kínos híradós bakik: ezeken a képeken nevet az ország

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.