Idegőrlő harc folyik a jobb középiskolai helyekért - van, ahol tízszeres a túljelentkezés

Gyerekek és szüleik idegeit őrlő harc folyik a jobb középiskolai helyekért. A kormány mindent bevet, hogy a gimnáziumok helyett a szakmát adó középiskolákba terelje a diákokat - írja a HVG e heti száma.

  • Eduline
Túry Gergely

Királyi út – így nevezik az oktatási szakirodalomban azt, amikor egy gyermeket a szülei a legjobb képzéseken át a biztos jövőbe vezetnek. Ennek egyik állomása Magyarországon a szerkezetváltó középiskola, azaz a hat- és nyolcosztályos gimnázium. Ezeknek a helyeiért, legalábbis Budapesten és a nagyobb vidéki városokban, kiélezett küzdelem, szinte élet-halál harc folyik.

A szülők sem véletlenül adnak bele apait-anyait, hiszen, mint az például a HVG legutóbbi középiskolai rangsorából is kiderül, az első tíz helyen álló középiskolából kilencben van hat- vagy nyolcosztályos a képzés, vagy legalábbis indítottak ilyen osztályt.Itt a 2017-es középiskolai rangsor: a legjobb gimnáziumok és szakgimnáziumok

Az elit iskolákban, osztályokban valóban válogatott gyerekek ülnek, hiszen nagy a merítés. Nem ritka az öt–nyolcszoros túljelentkezés sem, de például a belvárosi Eötvös József Gimnázium idén szeptemberre meghirdetett 60 hatosztályos helyére 584-en jelentkeztek. Jó néhány vidéki nagyvárosban is éles a verseny. Mint Horváth Péter, a győri Révai Gimnázium igazgatója – egyben a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke – a HVG-nek elmondta, a 32 fős hat évfolyamos képzésükre 192-en próbáltak bejutni.

A cikk folytatását itt és az e heti HVG-ben olvashatjátok el.

Egy-két feladaton még nekem is el kellett gondolkodnom - tanárok és diákok a felvételiről
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.