A lap emlékeztet: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter megkerülhetetlennek nevezte a kötelező felvételi bevezetését a gimnáziumokban a múlt heti kormányinfón.
A pedagóguskar elnöke a Magyar Hírlap hétfői cikke szerint azt mondta, csak akkor lehetne felháborodni, ha az elképzelés mögött a férőhelycsökkentés szándéka húzódna meg, olyan nehézségű feladatsorokat állítanának össze, hogy csak kevés diáknak sikerüljön a felvételi, tehát adminisztratív eszközzel próbálnák "átterelni" a tanulókat a szakgimnáziumok, szakiskolák felé.
Horváth Péter ésszerűnek tartja ugyan, hogy a gyengébb képességű gyerekek inkább valamilyen szakmát tanuljanak, ám arra figyelmeztet, hogy ebben az életkorban még kevesen tudják eldönteni, mivel akarnak majd foglalkozni, a szakmát adó intézmények között pedig nehéz az átjárás, a képzés drágább, többe kerül az államnak, és könnyen lehet, hogy a fiatal rájön, más érdekli.
Ilyen körülmények között még mindig jobb, ha a diák elvégez egy gimnáziumot, ahol két nyelvet tanul és szélesebb körű alapismereteket szerez, érettségi után esetleg már jobban tud szakmát választani, amelyet elsajátíthat felsőfokú OKJ-s képzésen. Ez rugalmasabb rendszer lenne - hangsúlyozta a pedagóguskar elnöke.
Hozzátette, a középiskolai felvételi kötelezővé tételét komoly előkészítő munkának kellene megelőznie, az elsődleges feladat azonban meghatározni, mi a gimnázium szerepe.
