Nem tudnak mit kezdeni a 9 osztályos általános iskola tervével az érdekvédők

Bár a tegnapi kerekasztal után ismét kicsivel többet tudunk a kilencosztályos általános iskola tervéről, egy sor nagyon fontos részlet még ismeretlen a nyilvánosság előtt. Az oktatásban működő érdekképviseleteknél sem tudnak egyelőre érdemi véleményt megfogalmazni a javaslatról, és egy újabb egyeztetések nélküli átalakítástól tartanak.

  • Nagy Barnabás
Túry Gergely

Először nézzük, mi az, amit tudunk az elképzelésről! Az óvoda és az iskola közti szakadékot hidalná át, a nagycsoport és az első osztály közé szúrnák be, illetve 2019-től vezetnék be - ennyit tudhatunk, miután tegnap a közoktatási kerekasztal először vitatta meg a kormány nemrég bedobott tervét a kilencosztályos általános iskoláról.

Bár az elképzelés már évekkel ezelőtt felmerült, a fentieken kívül egy sor lényeges kérdés továbbra is megválaszolatlan. Így hát nem is csoda, hogy a pedagógus-szakszervezetek vezetői sem tudtak eddig véleményt hozzáfűzni a tervhez.

Szintén részletes információk hiányában nem tudott érdemben reagálni a felvetésre a Civil Közoktatási Platform szóvivője, Ercse Kriszta. A szóvivő az eduline-nak azt emelte ki, hogy ismét szakmai egyeztetések nélkül vágott bele egy radikális átalakításba a kormány.

Az oktatási államtitkárságról azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a terv részletesebb kidolgozása a közoktatási kerekasztalra hárul.

De milyen részletekre is kíváncsiak az érdekvédők? Galló Istvánné a Hír Tv-nek felsorolta, mennyi területet érint majd az átalakítás: "a tananyagot át kellene dolgozni, a pedagógusképzést át kellene dolgozni, tudni kellene például, hogy ha az általános iskola egy évfolyammal megnövekszik, akkor a középiskolai évfolyamok hogy igazodnak ehhez, illetve azt is tudni kellene, hogy a tárgyi feltételeket hogyan fogják megvalósítani" - mondta.

A tegnapi kerekasztalon a nemzeti alaptanterv és a pedagógusképzés átalakítása is szóba került, azonban olyan részletet ezekről sem tudhattunk meg, ami a fenti kérdések valamelyikére választ adott volna.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.