Bár a tegnapi kerekasztal után ismét kicsivel többet tudunk a kilencosztályos általános iskola tervéről, egy sor nagyon fontos részlet még ismeretlen a nyilvánosság előtt. Az oktatásban működő érdekképviseleteknél sem tudnak egyelőre érdemi véleményt megfogalmazni a javaslatról, és egy újabb egyeztetések nélküli átalakítástól tartanak.
Először nézzük, mi az, amit tudunk az elképzelésről! Az óvoda és az iskola közti szakadékot hidalná át, a nagycsoport és az első osztály közé szúrnák be, illetve 2019-től vezetnék be - ennyit tudhatunk, miután tegnap a közoktatási kerekasztal először vitatta meg a kormány nemrég bedobott tervét a kilencosztályos általános iskoláról.
Bár az elképzelés már évekkel ezelőtt felmerült, a fentieken kívül egy sor lényeges kérdés továbbra is megválaszolatlan. Így hát nem is csoda, hogy a pedagógus-szakszervezetek vezetői sem tudtak eddig véleményt hozzáfűzni a tervhez.
Szintén részletes információk hiányában nem tudott érdemben reagálni a felvetésre a Civil Közoktatási Platform szóvivője, Ercse Kriszta. A szóvivő az eduline-nak azt emelte ki, hogy ismét szakmai egyeztetések nélkül vágott bele egy radikális átalakításba a kormány.
Az oktatási államtitkárságról azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a terv részletesebb kidolgozása a közoktatási kerekasztalra hárul.
De milyen részletekre is kíváncsiak az érdekvédők? Galló Istvánné a Hír Tv-nek felsorolta, mennyi területet érint majd az átalakítás: "a tananyagot át kellene dolgozni, a pedagógusképzést át kellene dolgozni, tudni kellene például, hogy ha az általános iskola egy évfolyammal megnövekszik, akkor a középiskolai évfolyamok hogy igazodnak ehhez, illetve azt is tudni kellene, hogy a tárgyi feltételeket hogyan fogják megvalósítani" - mondta.
A tegnapi kerekasztalon a nemzeti alaptanterv és a pedagógusképzés átalakítása is szóba került, azonban olyan részletet ezekről sem tudhattunk meg, ami a fenti kérdések valamelyikére választ adott volna.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
