Bár a tegnapi kerekasztal után ismét kicsivel többet tudunk a kilencosztályos általános iskola tervéről, egy sor nagyon fontos részlet még ismeretlen a nyilvánosság előtt. Az oktatásban működő érdekképviseleteknél sem tudnak egyelőre érdemi véleményt megfogalmazni a javaslatról, és egy újabb egyeztetések nélküli átalakítástól tartanak.
Először nézzük, mi az, amit tudunk az elképzelésről! Az óvoda és az iskola közti szakadékot hidalná át, a nagycsoport és az első osztály közé szúrnák be, illetve 2019-től vezetnék be - ennyit tudhatunk, miután tegnap a közoktatási kerekasztal először vitatta meg a kormány nemrég bedobott tervét a kilencosztályos általános iskoláról.
Bár az elképzelés már évekkel ezelőtt felmerült, a fentieken kívül egy sor lényeges kérdés továbbra is megválaszolatlan. Így hát nem is csoda, hogy a pedagógus-szakszervezetek vezetői sem tudtak eddig véleményt hozzáfűzni a tervhez.
Szintén részletes információk hiányában nem tudott érdemben reagálni a felvetésre a Civil Közoktatási Platform szóvivője, Ercse Kriszta. A szóvivő az eduline-nak azt emelte ki, hogy ismét szakmai egyeztetések nélkül vágott bele egy radikális átalakításba a kormány.
Az oktatási államtitkárságról azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a terv részletesebb kidolgozása a közoktatási kerekasztalra hárul.
De milyen részletekre is kíváncsiak az érdekvédők? Galló Istvánné a Hír Tv-nek felsorolta, mennyi területet érint majd az átalakítás: "a tananyagot át kellene dolgozni, a pedagógusképzést át kellene dolgozni, tudni kellene például, hogy ha az általános iskola egy évfolyammal megnövekszik, akkor a középiskolai évfolyamok hogy igazodnak ehhez, illetve azt is tudni kellene, hogy a tárgyi feltételeket hogyan fogják megvalósítani" - mondta.
A tegnapi kerekasztalon a nemzeti alaptanterv és a pedagógusképzés átalakítása is szóba került, azonban olyan részletet ezekről sem tudhattunk meg, ami a fenti kérdések valamelyikére választ adott volna.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
