Nem tudnak mit kezdeni a 9 osztályos általános iskola tervével az érdekvédők

Bár a tegnapi kerekasztal után ismét kicsivel többet tudunk a kilencosztályos általános iskola tervéről, egy sor nagyon fontos részlet még ismeretlen a nyilvánosság előtt. Az oktatásban működő érdekképviseleteknél sem tudnak egyelőre érdemi véleményt megfogalmazni a javaslatról, és egy újabb egyeztetések nélküli átalakítástól tartanak.

  • Nagy Barnabás
Túry Gergely

Először nézzük, mi az, amit tudunk az elképzelésről! Az óvoda és az iskola közti szakadékot hidalná át, a nagycsoport és az első osztály közé szúrnák be, illetve 2019-től vezetnék be - ennyit tudhatunk, miután tegnap a közoktatási kerekasztal először vitatta meg a kormány nemrég bedobott tervét a kilencosztályos általános iskoláról.

Bár az elképzelés már évekkel ezelőtt felmerült, a fentieken kívül egy sor lényeges kérdés továbbra is megválaszolatlan. Így hát nem is csoda, hogy a pedagógus-szakszervezetek vezetői sem tudtak eddig véleményt hozzáfűzni a tervhez.

Szintén részletes információk hiányában nem tudott érdemben reagálni a felvetésre a Civil Közoktatási Platform szóvivője, Ercse Kriszta. A szóvivő az eduline-nak azt emelte ki, hogy ismét szakmai egyeztetések nélkül vágott bele egy radikális átalakításba a kormány.

Az oktatási államtitkárságról azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a terv részletesebb kidolgozása a közoktatási kerekasztalra hárul.

De milyen részletekre is kíváncsiak az érdekvédők? Galló Istvánné a Hír Tv-nek felsorolta, mennyi területet érint majd az átalakítás: "a tananyagot át kellene dolgozni, a pedagógusképzést át kellene dolgozni, tudni kellene például, hogy ha az általános iskola egy évfolyammal megnövekszik, akkor a középiskolai évfolyamok hogy igazodnak ehhez, illetve azt is tudni kellene, hogy a tárgyi feltételeket hogyan fogják megvalósítani" - mondta.

A tegnapi kerekasztalon a nemzeti alaptanterv és a pedagógusképzés átalakítása is szóba került, azonban olyan részletet ezekről sem tudhattunk meg, ami a fenti kérdések valamelyikére választ adott volna.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.