Bár a tegnapi kerekasztal után ismét kicsivel többet tudunk a kilencosztályos általános iskola tervéről, egy sor nagyon fontos részlet még ismeretlen a nyilvánosság előtt. Az oktatásban működő érdekképviseleteknél sem tudnak egyelőre érdemi véleményt megfogalmazni a javaslatról, és egy újabb egyeztetések nélküli átalakítástól tartanak.
Először nézzük, mi az, amit tudunk az elképzelésről! Az óvoda és az iskola közti szakadékot hidalná át, a nagycsoport és az első osztály közé szúrnák be, illetve 2019-től vezetnék be - ennyit tudhatunk, miután tegnap a közoktatási kerekasztal először vitatta meg a kormány nemrég bedobott tervét a kilencosztályos általános iskoláról.
Bár az elképzelés már évekkel ezelőtt felmerült, a fentieken kívül egy sor lényeges kérdés továbbra is megválaszolatlan. Így hát nem is csoda, hogy a pedagógus-szakszervezetek vezetői sem tudtak eddig véleményt hozzáfűzni a tervhez.
Szintén részletes információk hiányában nem tudott érdemben reagálni a felvetésre a Civil Közoktatási Platform szóvivője, Ercse Kriszta. A szóvivő az eduline-nak azt emelte ki, hogy ismét szakmai egyeztetések nélkül vágott bele egy radikális átalakításba a kormány.
Az oktatási államtitkárságról azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a terv részletesebb kidolgozása a közoktatási kerekasztalra hárul.
De milyen részletekre is kíváncsiak az érdekvédők? Galló Istvánné a Hír Tv-nek felsorolta, mennyi területet érint majd az átalakítás: "a tananyagot át kellene dolgozni, a pedagógusképzést át kellene dolgozni, tudni kellene például, hogy ha az általános iskola egy évfolyammal megnövekszik, akkor a középiskolai évfolyamok hogy igazodnak ehhez, illetve azt is tudni kellene, hogy a tárgyi feltételeket hogyan fogják megvalósítani" - mondta.
A tegnapi kerekasztalon a nemzeti alaptanterv és a pedagógusképzés átalakítása is szóba került, azonban olyan részletet ezekről sem tudhattunk meg, ami a fenti kérdések valamelyikére választ adott volna.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
