Kinek való a két tanítási nyelvű középiskola, és kinek nem?

Túry Gergely

A rendszerváltás óta a két tanítási nyelvű képzést indító középiskolák száma is ugrásszerűen megnőtt. A két tannyelvű oktatási programban a diákok három tantárgyat idegen nyelven tanulnak, minden intézményben dolgozik legalább egy anyanyelvi tanár, a tanulók általában jóval több nemzetközi lehetőség − külföldi tanév, tanulmányutak, csereprogramok − közül választhatnak, mint a „sima” gimnáziumokban.

A bejutáshoz azonban nem elég a kitűnő bizonyítvány. Ezekben a középiskolákban azok a diákok kezdhetik meg tanulmányaikat, akik vagy két tanítási nyelvű általános iskolában tanultak és/vagy nyelvtudásuk eléri az A2-B1-es szintet, a felvételizők nyelvtudását a szóbelin tesztelhetik. A nyelvi előkészítős osztályt is indító középiskolákban jobb esélyekkel indulnak a gyengébb nyelvtudású tanulók, a nulladik évfolyam végére ugyanis elérik azt a szintet, amely a különböző tantárgyak idegen nyelvű oktatásához kell.

A két tanítási nyelvű középiskoláknak szigorú előírásoknak kell megfelelniük. A pedagógusoknak a 10. évfolyam végére a diákok ötven, a 12. év végére kilencven százalékát el kell juttatniuk a B2-es szintre (amely a középfokú nyelvvizsgáénak felel meg), ez azonban csak „minimumkövetelmény”, a tanterv a középiskola végére a C1-es, vagyis a felsőfok elérését célozza meg.  Ennek megfelelően a nyelvi órák száma is magas: a 9-10. évfolyamon legalább heti hat, a 11-12. évfolyamon minimum heti öt órában tanulják a diákok az első idegen nyelvet. Bár a biztos nyelvtudás az egyre több végzőst vonzó külföldi továbbtanuláshoz elengedhetetlen, a tévhitekkel ellentétben a két tanítási nyelvű gimnáziumok nem adnak nemzetközi érettségi bizonyítványt (ilyet matúrát csak néhány állami, egyetemi és magániskolában lehet szerezni). Ugyanakkor ha a végzősök az adott nyelvből jeles emelt szintű érettségit tesznek, valamint ugyanezen a nyelven további két tárgyból sikeresen középszintűznek, az érettségi bizonyítványuk egyenértékűvé válik az államilag elismert C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgával.

A cikk a HVG 2018-as középiskolai rangsorában jelent meg.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, kollégiumokról, érettségihez szükséges közösségi szolgálatról, az iskolák internetes jelenlétéről, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.