Kinek való a két tanítási nyelvű középiskola, és kinek nem?

Milyen előnyei és hátrányai vannak a két tanítási nyelvű középiskolai oktatásnak? Utánajártunk. A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke.

  • Eduline
Túry Gergely

A rendszerváltás óta a két tanítási nyelvű képzést indító középiskolák száma is ugrásszerűen megnőtt. A két tannyelvű oktatási programban a diákok három tantárgyat idegen nyelven tanulnak, minden intézményben dolgozik legalább egy anyanyelvi tanár, a tanulók általában jóval több nemzetközi lehetőség − külföldi tanév, tanulmányutak, csereprogramok − közül választhatnak, mint a „sima” gimnáziumokban.

A bejutáshoz azonban nem elég a kitűnő bizonyítvány. Ezekben a középiskolákban azok a diákok kezdhetik meg tanulmányaikat, akik vagy két tanítási nyelvű általános iskolában tanultak és/vagy nyelvtudásuk eléri az A2-B1-es szintet, a felvételizők nyelvtudását a szóbelin tesztelhetik. A nyelvi előkészítős osztályt is indító középiskolákban jobb esélyekkel indulnak a gyengébb nyelvtudású tanulók, a nulladik évfolyam végére ugyanis elérik azt a szintet, amely a különböző tantárgyak idegen nyelvű oktatásához kell.

A két tanítási nyelvű középiskoláknak szigorú előírásoknak kell megfelelniük. A pedagógusoknak a 10. évfolyam végére a diákok ötven, a 12. év végére kilencven százalékát el kell juttatniuk a B2-es szintre (amely a középfokú nyelvvizsgáénak felel meg), ez azonban csak „minimumkövetelmény”, a tanterv a középiskola végére a C1-es, vagyis a felsőfok elérését célozza meg.  Ennek megfelelően a nyelvi órák száma is magas: a 9-10. évfolyamon legalább heti hat, a 11-12. évfolyamon minimum heti öt órában tanulják a diákok az első idegen nyelvet. Bár a biztos nyelvtudás az egyre több végzőst vonzó külföldi továbbtanuláshoz elengedhetetlen, a tévhitekkel ellentétben a két tanítási nyelvű gimnáziumok nem adnak nemzetközi érettségi bizonyítványt (ilyet matúrát csak néhány állami, egyetemi és magániskolában lehet szerezni). Ugyanakkor ha a végzősök az adott nyelvből jeles emelt szintű érettségit tesznek, valamint ugyanezen a nyelven további két tárgyból sikeresen középszintűznek, az érettségi bizonyítványuk egyenértékűvé válik az államilag elismert C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgával.

A cikk a HVG 2018-as középiskolai rangsorában jelent meg.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, kollégiumokról, érettségihez szükséges közösségi szolgálatról, az iskolák internetes jelenlétéről, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Itt a HVG 2018-as középiskolai rangsora: a száz legjobb gimnázium

A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, valamint az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG 2018-as középiskolai rangsorát. Ezen a héten jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.