Kinek való a két tanítási nyelvű középiskola, és kinek nem?

Milyen előnyei és hátrányai vannak a két tanítási nyelvű középiskolai oktatásnak? Utánajártunk. A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke.

  • Eduline
Túry Gergely

A rendszerváltás óta a két tanítási nyelvű képzést indító középiskolák száma is ugrásszerűen megnőtt. A két tannyelvű oktatási programban a diákok három tantárgyat idegen nyelven tanulnak, minden intézményben dolgozik legalább egy anyanyelvi tanár, a tanulók általában jóval több nemzetközi lehetőség − külföldi tanév, tanulmányutak, csereprogramok − közül választhatnak, mint a „sima” gimnáziumokban.

A bejutáshoz azonban nem elég a kitűnő bizonyítvány. Ezekben a középiskolákban azok a diákok kezdhetik meg tanulmányaikat, akik vagy két tanítási nyelvű általános iskolában tanultak és/vagy nyelvtudásuk eléri az A2-B1-es szintet, a felvételizők nyelvtudását a szóbelin tesztelhetik. A nyelvi előkészítős osztályt is indító középiskolákban jobb esélyekkel indulnak a gyengébb nyelvtudású tanulók, a nulladik évfolyam végére ugyanis elérik azt a szintet, amely a különböző tantárgyak idegen nyelvű oktatásához kell.

A két tanítási nyelvű középiskoláknak szigorú előírásoknak kell megfelelniük. A pedagógusoknak a 10. évfolyam végére a diákok ötven, a 12. év végére kilencven százalékát el kell juttatniuk a B2-es szintre (amely a középfokú nyelvvizsgáénak felel meg), ez azonban csak „minimumkövetelmény”, a tanterv a középiskola végére a C1-es, vagyis a felsőfok elérését célozza meg.  Ennek megfelelően a nyelvi órák száma is magas: a 9-10. évfolyamon legalább heti hat, a 11-12. évfolyamon minimum heti öt órában tanulják a diákok az első idegen nyelvet. Bár a biztos nyelvtudás az egyre több végzőst vonzó külföldi továbbtanuláshoz elengedhetetlen, a tévhitekkel ellentétben a két tanítási nyelvű gimnáziumok nem adnak nemzetközi érettségi bizonyítványt (ilyet matúrát csak néhány állami, egyetemi és magániskolában lehet szerezni). Ugyanakkor ha a végzősök az adott nyelvből jeles emelt szintű érettségit tesznek, valamint ugyanezen a nyelven további két tárgyból sikeresen középszintűznek, az érettségi bizonyítványuk egyenértékűvé válik az államilag elismert C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgával.

A cikk a HVG 2018-as középiskolai rangsorában jelent meg.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, kollégiumokról, érettségihez szükséges közösségi szolgálatról, az iskolák internetes jelenlétéről, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Itt a HVG 2018-as középiskolai rangsora: a száz legjobb gimnázium

A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, valamint az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG 2018-as középiskolai rangsorát. Ezen a héten jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.