Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Ha egy diák megbukik az év végén, a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy független vizsgabizottság előtt tehesse le a javítóvizsgát.

„Ha a tanulót az év végén megbuktatja a nevelőtestület, a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le” – írja közleményében a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért, hozzátéve: az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a megyeszékhely szerinti járási hivatalnak.
A megyeszékhely szerinti járási hivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll – részletezik a szabályokat, kiemelve: minden diáknak lehetősége van arra, hogy független vizsgabizottság előtt tegyen javítóvizsgát. Ez a lehetőség akkor is él, ha a tanuló kettőnél több tárgyból bukik.
„A független vizsgabizottság döntése ellen a szülő, a tanuló - a döntést követő öt napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be a járási hivatalhoz” – zárják közleményüket.
Fontos üzenet a szülőknek: sokszor a legjobb tanulók kerülnek a legnehezebb helyzetbe
Minél jobban szorong egy gyerek, annál inkább romolhat a teljesítménye - hangsúlyozta Orosz Katalin klinikai szakpszichológus, akit a gyerekek bizonyítványosztás miatti szorongásáról kérdeztek az M1 aktuális csatorna műsorában. A szakértő megjegyezte azt is, sokszor a legnehezebb helyzetben azok a gyerekek vannak, akiknek nagyon jó a bizonyítványuk, többen ugyanis teljesítmény miatti szorongásukat még több tanulással kompenzálják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.