Minél alacsonyabb a szülők iskolai végzettsége, annál rosszabb esélyekkel indul a diák az iskolarendszerben.
Nagy Péter Tibor szociológus, oktatáskutató kedden a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol azt a tanulmányát mutatta be, amelyben azt vizsgálta, hogyan alakultak a hazai iskolázottsági egyenlőtlenségek a 2011-2016-os időszakban - írja a Népszava.
Az adatokból többek között az derült ki, hogy az általános iskolai előrehaladásnál a nyolc osztálynál kevesebbet végzett szülők gyermekei 2011-ben 3,6-szoros hátrányban voltak a magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekeihez képest, ez a hátrány 2016-ra 4,3-szorosra nőtt. A hátrányos helyzetű települések lakosai 2016-ban 1,1-szer nagyobb hátrányban voltak, mint 2011-ben.
A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott: az átlagnál lényegesen jobban javultak az egyetemi és főiskolai végzettségű családfők gyerekeinek esélyei.
Valami nagy baj van az iskolák egy részében? Ilyen feladatokkal próbálják kideríteni
"A múzeum 10:00-kor nyit és 20:00-kor zár. Emma 16:40-kor érkezik a múzeumhoz. Érdemes-e sorba állnia, ha legalább 2,5 órát szeretne bent tölteni?" - többek között ilyen kérdéseket kellett megválaszolnia több mint 267 ezer diáknak a szerdai kompetenciamérésen. Összesen 267 449 hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diák írta meg a 2018-as kompetenciamérést - valamennyi magyarországi iskolában ugyanabban az időpontban kapták meg a tesztet a tanulók.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
