Tegnap véget ért a közel két és fél hónapos nyári vakáció, ma pedig megkezdődik a 2018/2019-es tanév csaknem másfél millió általános és középiskolás diák számára. A tanév hossza változatlan lesz.
A tanítási év hosszában nincs változás, az szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap 2019. június 14-én, pénteken lesz.
A nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban százhetvenkilenc, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában száznyolcvan nap a tanítási napok száma a következő tanévben.
A tanítási év első féléve 2019. január 25-ig tart.
Az őszi szünet: október 29-től október 31-ig tart, a téli december 27-től 2019. január 2-ig.
A "Pénz7" pénzügyi és vállalkozói témahét 2019. február 25. és március 1. között lesz az iskolákban, a fenntarthatósági témahét március 18. és március 22. között, a digitális témahét április 8. és április 12. között.
A tavaszi szünet április 18-tól április 23-ig tart, míg az írásbeli idegen nyelvi méréseket május 22-én rendezik. Az országos mérések május 29-én lesznek.
Az írásbeli érettségi vizsgák május 3-24, az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák június 5-13 között lesznek, a középszintű szóbeli érettségi vizsgákat június 17-28 között tartják.
Mi vár a diákokra a 2018/2019-es tanévtől? Itt vannak a legfontosabb változások
Szeptember 3-án kezdődik a tanév, de milyen változásokra kell felkészülniük a középiskolásoknak? Hogyan alakulnak az egyetemi-főiskolai felvételi és az érettségi szabályai? Mutatjuk. Milyen hosszú lesz a tanév? A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019. június 14-én, pénteken lesz, vagyis (hiába került szóba a nyári szünet lerövidítése) jövőre még biztosan nem lesz hosszabb a tanév.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
