Iskolakezdés: átlagosan 84 ezer forintot költenek a szülők gyerekenként

Már az iskolakezdési nagy dömping küszöbénél járunk. Mennyit költenek a szülők? Hányadikas diák jelenti a legnagyobb kiadást?

  • Eduline

Az első osztályosok beiskolázása jelenti a legnagyobb anyagi megterhelést a szülőknek, pláne a nagycsaládosoknál - írja a Pénzcentrum, hozzátéve: egy 2016-os GfK-s felmérés szerint az általános iskolát kezdő gyermek átlagosan 84 ezer forintba kerül - de ebbe már benne vannak többek között az informatikai felszerelések és a bútorok árai is.

Egy felsőbb tagozatra járó gyermek iskolakezdését persze már jóval olcsóbban, akár 15 ezer forintból is meg lehet úszni a felmérés szerint, persze akkor, ha nem a legújabb, legmenőbb és egyben legdrágább dolgokat vesszük le a polcról.

Az iskolakezdés költségei egyébként az első, az ötödik és a kilencedik osztályban a legmagasabbak, hiszen ilyenkor több új tanszerre, esetleg új ruhákra is szükség lehet. Ettől függetlenül azonban nem érdemes mindig mindenből újat vásárolni, csak azért mert már nem az a legdivatosabb - javasolja a Pénzcentrum. Ezenkívül az is a tanácsok között szerepel, hogy érdemes összehasonlítani az árakat pl webshopokban, ezzel is felmérve a különböző árakat, termékeket.

Egyetemi tanévkezdés: meg kell húzni a nadrágszíjat

Önköltség, tankönyvek, gólyatábor, albérlet vagy kollégium - mekkora kiadásal jár az egyetemi-főiskolai tanévkezdés? Utánajártunk. A legnagyobb falat: a tandíj Ha nem állami ösztöndíjas helyre kerültetek vagy kerültök be, az egyik legnagyobb kiadás az önköltség lesz félévente. Ha ezt nem saját zsebből szeretnétek kifizetni, felvehetitek a diákhitel 2-t.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.