Az alapvető jogok biztosa szerint többszörösen is mulasztott egy budapesti iskola, amikor nem ismerte fel két tanuló súlyos konfliktushelyzetét, illetve nem előzte meg annak kialakulását, a helyzet rendezésére pedig nem a megfelelő pedagógiai és jogi megoldást választotta.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala keddi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Székely László ombudsman a vizsgálatot egy panaszlevél miatt indította. Abban az állt, hogy az iskolában a szülő gyermekét az egyik osztálytársa fojtogatta, ezért az iskola a gyámhatóság részvételével esetmegbeszélést hívott össze, védelembe vételi eljárást indítottak, és mindkét gyermeket az iskola pszichológusához küldték. A szülő a második foglalkozás után közölte az osztályfőnökkel, hogy gyermekét a továbbiakban nem engedi a pszichológushoz, mert a konfliktus kezelése helyett a gyermeke vallásos neveltetését firtatták, majd a tankerületi központtól kért segítséget. Miután onnan nem kapott írásos választ, a gyermekét átíratta egy másik kerület iskolájába.
Székely László a jelentésben azt írta, az emberi méltósághoz való jog a köznevelés intézményeiben valamennyi szereplőt, így a gyermeket is megilleti. Az iskolának azonnal intézkednie kell, ha egy tanuló alapjogai egy másik tanuló kötelezettségszegése miatt sérülnek. Az iskola dolgozói a gyermekek közötti nézeteltérést az órák közötti szünetben történt bántalmazás előtt nem észlelték, a konfliktus kezelése pedig a minimális jogi keretek, eljárási garanciák és szakszerű ismeretek hiányában nem volt sikeres, nem született megoldás - állapította meg.
A biztos aggályosnak tartja, hogy az eset után azonnal a gyermekjóléti szolgálathoz és a gyámhatósághoz fordultak, mert a gyermekek közötti konfliktust elsősorban pedagógiai eszközökkel, az érintettek, az iskola szakemberei, a pedagógusok, a pszichológus és a szülők bevonásával kell rendezni. Csak akkor kell más szervezethez, hatósághoz fordulni, ha ez nem sikerül - hangsúlyozta.
A gyámhatóság az iskola által jelzett két veszélyeztetett gyermek közül csak a bántalmazott védelembe vételének eljárását indította meg, pedig a gyermekvédelmi jogszabályok alapján nem mérlegelhette volna az iskola jelzésében foglaltakat, a védelembe vételi eljárást mindkét tanuló esetében meg kellett volna indítania - tudatta az ombudsman.
A jelentésben kitért arra is, hogy a bántalmazott gyermeknél nem volt beilleszkedési zavarra, érzelmi bántalmazásra utaló jel, ezért jogilag, szakmailag nem volt indokolt arra kötelezni, hogy pszichológushoz járjon. A pszichológusnak ezért fel kellett volna függesztenie a foglalkozást a gyermekkel, amikor a szülő a vallásos tartalom miatt azt kérte.
Az ombudsman ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, a világnézetileg semleges állami iskolában a pszichológus foglalkozásának nem lehet része a vallási hovatartozás iránti érdeklődés és a vallásgyakorlással kapcsolatos kritikai észrevételek. A pszichológus ezzel a tanuló és a szülők lelkiismereti és vallásszabadságához, a szülő neveléshez való jogát hagyta figyelmen kívül - vélekedett.
Székely László az igazgatónál, a tankerületi központnál, a Klebelsberg Központ elnökénél, valamint az illetékes gyámhatóság vezetőjénél intézkedéseket kezdeményezett az aggályos gyakorlat javítására, a későbbi visszásságok megelőzésére.
Komoly jogsértést talált az ombudsman: bajban a sajátos nevelési igényű diákok
Mulasztásokat és jogsértő gyakorlatokat tárt fel az alapvető jogok biztosa a sajátos nevelési igényű tanulók oktatáshoz való hozzáférésében. Székely László az emberi erőforrások miniszteréhez és a Klebelsberg Központ elnökéhez fordult. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményében az ombudsmani vizsgálat megállapításai közül kiemelte a szakemberhiányt, az iskolába jutás ellehetetlenülését és azt, hogy "kézbesítőnek" kérték meg a szülőket.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
