"A magyar gyerekek valóban boldogtalanok, tele vannak szorongással"

Egyre több óvodában és iskolában vezetik be a boldogságórákat. A diákok ugyanis még boldogok sem tudnak lenni, erre is tanítani kell őket.

  • Eduline
pixabay

magyar gyerekek valóban boldogtalanok. Tele vannak szorongással, és annyira nem tetszik nekik az iskola, ahol elvben a boldogulásukat készíthetnék elő, hogy kimennek az utcára tüntetni. Sokan közülük nem akarnak itt élni, ahol boldogtalanok, és ahogy lehet, migrálnának boldogabb országokba. Vannak, akik az öngyilkosságig vagy legalább annak gondolatáig is eljutnak - írja Gyarmathy Éva pszichológus, a magyarországi Diszlexia Központ megalapítója, az MTA tudományos főmunkatársa a hvg.hu-n.

A problémát azonban nem az oldja meg, hogy az iskolában töltött kb. 30 stresszes órához hozzáteszünk 1 óra boldogságot, amikor például ahelyett, hogy boldogan szaladgálnának a gyerekek, arról olvashatnak, hogy milyen jó dolog a mozgás - teszi hozzá Gyarmathy Éva.

Egyelőre nincsen osztályzat a boldog órákon, legfeljebb házi feladat. Persze ami késik, nem múlik, az órához tartozó tankönyv viszont már elérhető. Az iskola szellemi téren nyújthatna örömöt, ha a játék, aktivitás, újdonság, érdekesség, siker, társas megerősítés főszereplő lenne az oktatásban. Ezzel szemben a minősítés, büntetés, félelemkeltés, túlterheltség és kudarcok jellemzik a mai magyar oktatási rendszert.

Nem kellenek újabb és újabb tanórák, hiszen végtelenségig lehetne sorolni, mit nem tudnak a gyerekek - írja. Például játszani sem tudnak, de nehogy már könyvből tanítsuk játszani őket. A tanulásmódszertan órákon sem tanultak meg tanulni, az etika órák sem javítottak az erkölcsön.

Megvannak a kompetenciamérés friss eredményei: nagy baj van a szakközépiskolákban

Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége - igaz, nem is romlott. A szakközépiskolások átlageredménye viszont siralmas: a szakmát tanuló tizedikes diákok a hatodikos általános iskolások szintjét sem érik el matematikából és szövegértésből.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.