A világ országaiban más-más hosszúságú időt töltenek iskolában a gyerekek. Vajon melyik a legjobb a diákoknak?
Finnországban a gyerekek hétévesen kezdenek iskolába járni és napi öt órát töltenek az intézményben - olvasható az új Nemzeti alaptantervet kidolgozó Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport oldalán. Ezzel szemben Kínában a gyerekek már hatévesen elkezdik a sulit, és naponta akár kilenc órát is bent vannak, ezután következnek csak a különórák, korrepetálások.
Új-Zéland iskolarendszere számos dologban eltér a máshol megszokottól, például a tanévet négy, pár hónapos részre osztják, amelyeket kéthetes szünetek követnek, év végén pedig egy hathetes nyári szünet. A gyerekek 5 évesen kezdik az iskolát és átlagosan napi 6 órát töltenek bent.
A szingapúri gyerekek egy napja átlagosan 5 és fél iskolában töltött órával akár lazának is tűnhetne. Árnyalja a képet azonban, hogy a világon ők írják a legtöbb házi feladatot, hetente majdnem tíz órán át.
Az iskolában töltött órák számát sokszor a gazdasági kényszerűség is meghatározza. Vietnámban például a gyerekek többsége reggel 7-től délután 5-ig van az iskolában. Igaz, nyáron náluk is csaknem három hónapos szünet van. Egy iskolavezető szerint ez többek között azért alakult így, hogy a szülők napközben a gyárakban, a földeken dolgozhassanak, de azt is hangsúlyozza, hogy ha az iskolai légkör bensőséges és játékos, mintha az oda járók „második otthona” lenne, akkor nem számít, mennyi időt töltenek ott a gyerekek.
A táblázat alapján - ami az általános iskolai kötelező óraszámokat mutatja - magyar diákok az átlaghoz képest kevesebb időt töltenek az iskolában első nyolc évük alatt.
Ilyen feladatokat kapnak az írásbeli vizsgán a középiskolába felvételiző diákok
December 7-ig lehet jelentkezni a középiskolai központi felvételi vizsgára - a diákok matematikából és magyar nyelvből adnak számot tudásukról. Milyen feladatokra kell készülniük? Mutatjuk. A középiskolák az elmúlt hetekben közzétették felvételi tájékoztatójukat, amelyekből kiderül, melyik intézmény teszi kötelezővé a jelentkezők számára a központi írásbeli felvételit.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
