Nem is töltenek olyan sok időt az iskolában a magyar diákok?

A világ országaiban más-más hosszúságú időt töltenek iskolában a gyerekek. Vajon melyik a legjobb a diákoknak?

  • Eduline
pixabay

Finnországban a gyerekek hétévesen kezdenek iskolába járni és napi öt órát töltenek az intézményben - olvasható az új Nemzeti alaptantervet kidolgozó Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport oldalán. Ezzel szemben Kínában a gyerekek már hatévesen elkezdik a sulit, és naponta akár kilenc órát is bent vannak, ezután következnek csak a különórák, korrepetálások.

Új-Zéland iskolarendszere számos dologban eltér a máshol megszokottól, például a tanévet négy, pár hónapos részre osztják, amelyeket kéthetes szünetek követnek, év végén pedig egy hathetes nyári szünet. A gyerekek 5 évesen kezdik az iskolát és átlagosan napi 6 órát töltenek bent.

A szingapúri gyerekek egy napja átlagosan 5 és fél iskolában töltött órával akár lazának is tűnhetne. Árnyalja a képet azonban, hogy a világon ők írják a legtöbb házi feladatot, hetente majdnem tíz órán át.

Az iskolában töltött órák számát sokszor a gazdasági kényszerűség is meghatározza. Vietnámban például a gyerekek többsége reggel 7-től délután 5-ig van az iskolában. Igaz, nyáron náluk is csaknem három hónapos szünet van. Egy iskolavezető szerint ez többek között azért alakult így, hogy a szülők napközben a gyárakban, a földeken dolgozhassanak, de azt is hangsúlyozza, hogy ha az iskolai légkör bensőséges és játékos, mintha az oda járók „második otthona” lenne, akkor nem számít, mennyi időt töltenek ott a gyerekek.

A táblázat alapján - ami az általános iskolai kötelező óraszámokat mutatja - magyar diákok az átlaghoz képest kevesebb időt töltenek az iskolában első nyolc évük alatt.

Ilyen feladatokat kapnak az írásbeli vizsgán a középiskolába felvételiző diákok

December 7-ig lehet jelentkezni a középiskolai központi felvételi vizsgára - a diákok matematikából és magyar nyelvből adnak számot tudásukról. Milyen feladatokra kell készülniük? Mutatjuk. A középiskolák az elmúlt hetekben közzétették felvételi tájékoztatójukat, amelyekből kiderül, melyik intézmény teszi kötelezővé a jelentkezők számára a központi írásbeli felvételit.

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.