A világ országaiban más-más hosszúságú időt töltenek iskolában a gyerekek. Vajon melyik a legjobb a diákoknak?
Finnországban a gyerekek hétévesen kezdenek iskolába járni és napi öt órát töltenek az intézményben - olvasható az új Nemzeti alaptantervet kidolgozó Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport oldalán. Ezzel szemben Kínában a gyerekek már hatévesen elkezdik a sulit, és naponta akár kilenc órát is bent vannak, ezután következnek csak a különórák, korrepetálások.
Új-Zéland iskolarendszere számos dologban eltér a máshol megszokottól, például a tanévet négy, pár hónapos részre osztják, amelyeket kéthetes szünetek követnek, év végén pedig egy hathetes nyári szünet. A gyerekek 5 évesen kezdik az iskolát és átlagosan napi 6 órát töltenek bent.
A szingapúri gyerekek egy napja átlagosan 5 és fél iskolában töltött órával akár lazának is tűnhetne. Árnyalja a képet azonban, hogy a világon ők írják a legtöbb házi feladatot, hetente majdnem tíz órán át.
Az iskolában töltött órák számát sokszor a gazdasági kényszerűség is meghatározza. Vietnámban például a gyerekek többsége reggel 7-től délután 5-ig van az iskolában. Igaz, nyáron náluk is csaknem három hónapos szünet van. Egy iskolavezető szerint ez többek között azért alakult így, hogy a szülők napközben a gyárakban, a földeken dolgozhassanak, de azt is hangsúlyozza, hogy ha az iskolai légkör bensőséges és játékos, mintha az oda járók „második otthona” lenne, akkor nem számít, mennyi időt töltenek ott a gyerekek.
A táblázat alapján - ami az általános iskolai kötelező óraszámokat mutatja - magyar diákok az átlaghoz képest kevesebb időt töltenek az iskolában első nyolc évük alatt.
Ilyen feladatokat kapnak az írásbeli vizsgán a középiskolába felvételiző diákok
December 7-ig lehet jelentkezni a középiskolai központi felvételi vizsgára - a diákok matematikából és magyar nyelvből adnak számot tudásukról. Milyen feladatokra kell készülniük? Mutatjuk. A középiskolák az elmúlt hetekben közzétették felvételi tájékoztatójukat, amelyekből kiderül, melyik intézmény teszi kötelezővé a jelentkezők számára a központi írásbeli felvételit.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
