"Ne lepődjön meg senki, az iskolák militarizálására nem ez az első kísérlet"

„Az iskolák militarizálására nem ez az első kísérlet - pár hónapja az iskolai lőterek kialakítása volt napirenden, amihez azóta forrásokat is rendelt a kormány” - írja a honvédelmi intézkedési terv készítésének előírásáról a Tanítanék Mozgalom.

  • Eduline
Túry Gergely

„Persze azon még nem kellene felháborodni, hogy meg kell határozni, mi a teendő, ha baj van (természeti vagy egyéb katasztrófa, terrorcselekmény stb. esetén): nem árt tudni, hogy kinek mi a feladata, és ilyen feladata nyilván a tanároknak is van. De az iskolák SZMSZ-e tartalmaz természeti katasztrófára, illetve tűz- és bombaveszélyre vonatkozó fejezetet. Akkor most mire fel ez a nagy haddelhadd?” - teszik fel a kérdést állásfoglalásukban.

Hozzáteszik: a minisztérium arra kötelezi az oktatási-nevelési intézmények teljes körét, hogy vegyenek részt a terrorveszélyhelyzetre való felkészülés folyamatában, és segítsék elő, támogassák egy feltételezett válság kezelése során esetlegesen szükségessé váló katonai feladatok végrehajtását.

Mi az a honvédelmi intézkedési terv (HIT)?
Terrorellenes intézkedési terv. Az óvodáknak és az iskoláknak júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának. Az iskoláknak kiküldött levél szerint a potenciális terrorveszély miatt van rá szükség.

„Ne lepődjön meg senki, az iskolák militarizálására nem ez az első kísérlet - pár hónapja az iskolai lőterek kialakítása volt napirenden, amihez azóta forrásokat is rendelt a kormány” - olvasható a közleményben.

A Tanítanék Mozgalom szerint „egy honvédelmi intézkedési terv önmaga karikatúrájává válik, amennyiben óriási apparátust mozgat meg (a fent említett intézményi katasztrófa-, tűz-, bomba-fenyegetettségi leírása 1-2 oldalas, míg a jelen dokumentum mintája 34 oldalas!!!), miközben a reális veszély mértéke a valóságban kimutathatatlan”.

Kiderült, miért kell honvédelmi tervet készíteni az iskolákban

Egy Nato-kötelezettség miatt kell honvédelmi intézkedési tervet készíteni az iskolákban - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vasárnap. Ahogy arról beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának. Az iskoláknak kiküldött levél szerint a potenciális terrorveszély miatt van rá szükség.

„Egyébként pedig miért is a pedagógiai végzettségű igazgatók feladata, hogy meghatározzák, mi a teendőjük statárium vagy háború (különleges jogrend) idején? Vannak erre megfelelő szakemberek, ahogy az iskolai tűzvédelmi szabályzatokat is évek óta ilyen szakosodott cégek készítik és ellenőrzik” - teszik fel a kérdést.

„Gyanús, hogy az intézmények többségét egyszerűen belekeverték a HIT létrehozására jogszabály szerint - és logikusan is - valóban kötelezhető, a honvédelem alá tartozó oktatási, nevelési feladatokat is ellátó egyéb intézmények (pl. katonai köznevelési intézmények) közé” - írják, hozzátéve: vagy szándékos hisztériakeltésről van szó.

Kemény hangú állásfoglalás: ez hadüzenet az iskoláknak

"Hadüzenet az iskoláknak" - így értékelte Deák Dániel egyetemi tanár a Civil Közoktatási Platform oldalán megjelent állásfoglalásában azt, hogy a kormány terrorellenes intézkedési tervet kér az iskoláktól. Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának.

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.