"Ne lepődjön meg senki, az iskolák militarizálására nem ez az első kísérlet"

„Az iskolák militarizálására nem ez az első kísérlet - pár hónapja az iskolai lőterek kialakítása volt napirenden, amihez azóta forrásokat is rendelt a kormány” - írja a honvédelmi intézkedési terv készítésének előírásáról a Tanítanék Mozgalom.

  • Eduline
Túry Gergely

„Persze azon még nem kellene felháborodni, hogy meg kell határozni, mi a teendő, ha baj van (természeti vagy egyéb katasztrófa, terrorcselekmény stb. esetén): nem árt tudni, hogy kinek mi a feladata, és ilyen feladata nyilván a tanároknak is van. De az iskolák SZMSZ-e tartalmaz természeti katasztrófára, illetve tűz- és bombaveszélyre vonatkozó fejezetet. Akkor most mire fel ez a nagy haddelhadd?” - teszik fel a kérdést állásfoglalásukban.

Hozzáteszik: a minisztérium arra kötelezi az oktatási-nevelési intézmények teljes körét, hogy vegyenek részt a terrorveszélyhelyzetre való felkészülés folyamatában, és segítsék elő, támogassák egy feltételezett válság kezelése során esetlegesen szükségessé váló katonai feladatok végrehajtását.

Mi az a honvédelmi intézkedési terv (HIT)?
Terrorellenes intézkedési terv. Az óvodáknak és az iskoláknak júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának. Az iskoláknak kiküldött levél szerint a potenciális terrorveszély miatt van rá szükség.

„Ne lepődjön meg senki, az iskolák militarizálására nem ez az első kísérlet - pár hónapja az iskolai lőterek kialakítása volt napirenden, amihez azóta forrásokat is rendelt a kormány” - olvasható a közleményben.

A Tanítanék Mozgalom szerint „egy honvédelmi intézkedési terv önmaga karikatúrájává válik, amennyiben óriási apparátust mozgat meg (a fent említett intézményi katasztrófa-, tűz-, bomba-fenyegetettségi leírása 1-2 oldalas, míg a jelen dokumentum mintája 34 oldalas!!!), miközben a reális veszély mértéke a valóságban kimutathatatlan”.

Kiderült, miért kell honvédelmi tervet készíteni az iskolákban

Egy Nato-kötelezettség miatt kell honvédelmi intézkedési tervet készíteni az iskolákban - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vasárnap. Ahogy arról beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának. Az iskoláknak kiküldött levél szerint a potenciális terrorveszély miatt van rá szükség.

„Egyébként pedig miért is a pedagógiai végzettségű igazgatók feladata, hogy meghatározzák, mi a teendőjük statárium vagy háború (különleges jogrend) idején? Vannak erre megfelelő szakemberek, ahogy az iskolai tűzvédelmi szabályzatokat is évek óta ilyen szakosodott cégek készítik és ellenőrzik” - teszik fel a kérdést.

„Gyanús, hogy az intézmények többségét egyszerűen belekeverték a HIT létrehozására jogszabály szerint - és logikusan is - valóban kötelezhető, a honvédelem alá tartozó oktatási, nevelési feladatokat is ellátó egyéb intézmények (pl. katonai köznevelési intézmények) közé” - írják, hozzátéve: vagy szándékos hisztériakeltésről van szó.

Kemény hangú állásfoglalás: ez hadüzenet az iskoláknak

"Hadüzenet az iskoláknak" - így értékelte Deák Dániel egyetemi tanár a Civil Közoktatási Platform oldalán megjelent állásfoglalásában azt, hogy a kormány terrorellenes intézkedési tervet kér az iskoláktól. Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu