Ezt tanulják a nyolcadikasok földrajzból: menekültek Olaszországban

Egy nyolcadikos állami földrajzkönyvben a menekültáradat a fő tudnivaló Olaszországról, a kiadó szerint azért, hogy a tanuló naprakész ismeretekkel rendelkezzen - írja a 24.hu.

  • Eduline
pixabay.com

Korábban a 24.hu írta meg, hogy egy 8. osztályos általános iskolásoknak szánt állami földrajzkönyv az Olaszországgal kapcsolatos legfontosabb információk között nagyjából azt emeli ki, hogya fővárosa Róma, Afrika irányából óriási menekültáradattal kell megküzdenie, és „jelenleg 4 300 000 menekült él az országban”.

Szentirmainé Brecsok Mária Földrajz 8. című tankönyvét az elmúlt években többször is átdolgozták, legutóbb tavaly adta ki újra a korábban minisztériumi háttérintézményként működő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, és a könyv bővítése közben a menekülthelyzet helyi jellemzőinek tárgyalása új, hangsúlyos elemként került be több országnál is, az új olasz részben pedig minden más földrajzi adatot, információt megelőzve a fejezet elejére került – írja az oldal.

Ahogy az mindenki előtt ismert, Olaszország évek óta az Európát sújtó bevándorlás első számú célpontja, több millió migráns érkezett már az országba, amelynek súlyos társadalmi következményei vannak. Fontosnak tartjuk, hogy az ilyen folyamatokról a magyar fiatalok is tudjanak, és a földrajz óra (sic!) keretében lehetőségük legyen erről beszélgetni, kérdéseket feltenni – írta Ijjas Tamás, az EKE OFI honlapszerkesztője.

Itt vannak a 2018-as érettségi tételei földrajzból

Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2018-as emelt szintű érettségi témaköreit földrajzból. Az Oktatási Hivatal több tantárgyból, köztük földrajzból is nyilvánosságra hozta a 2018-as emelt szintű témaköröket. A témakörök mellett a közép- és az emelt szintű vizsga követelményeihez kapcsolódó topográfiai fogalmakat is megtaláljátok, valamint az egyéb fogalmakat.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.