Szombaton írják a középiskolai írásbeli felvételit az általános iskolai diákok. Három lehetőség van most előttük, négy általános iskolai elvégzése után nyolcosztályos középiskolába mennek át, 6+6 osztály vagy a régi klasszikus 8+4. Attól függően, hogy melyiket választják, írják meg a felvételit a 4., 6. vagy 8. osztályos tanulók. Csakhogy sokakat érhet kellemetlen meglepetésként az a levél, amit az Oktatási Hivatal küldött ki az iskoláknak szerdán - írja a 444.hu.
Ebben felhívják a figyelmet egy tavaly december 16-án, a parlament rendkívüli ülésén meghozott, december 30-án kihirdetett és január elsején életbe lépett törvénymódosításra - olvasható a cikkben.
Eszerint hiába készültek, nem felvételizhetnek szombaton azok, akik túlkorosan, egy évet visszalépve jelentkeznének középiskolába. Azokról van szó, akik például nem negyedikesként (tízévesen), hanem ötödikesként (11 évesen) felvételiznek nyolcosztályos gimnáziumba. Vállalva azt, hogy elveszítenek egy évet.
Bár a törvénymódosításról már november második felében nyilatkozott a köznevelési államtitkár, a jogszabályt végül csak december 16-án, a középiskolai központi felvételi jelentkezési határideje után módosították.
A középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
