Erkölcsi tapasztalat és erkölcsi tudás

ALAPVETŐ ETIKA - a mű tisztázza az etikai alapfogalmakat - kimutatja, hogy a filozófiai etika mikor és hogyan szorul rá az empirikus tudományok eredményeire - rendszerezi az etikai gondolkodók (elsősorban Arisztotelész, Aqiunói Szent Tamás és Immanuel Kant) etikai kérdéseit és válaszait

  • Eduline

részlet:

16.1. Az értelmesség kérdése

Az ember minden cselekedetével el akar érni valamit. Döntése előtt átgondolja a lehetséges alternatívákat. Előzetes tudása van az értelmesség egészéről, amihez mérhati "saját" alternatíváinak értelmességét. Cslekvéseiknek ebből az a priori értelmességéből következik, hogy a véges és ideigleines célok szőkségképpen valami végcélra utalnak.

Ez a feltételezett végcél két oldalról közelíthető meg: saját halálunk és mások halálának problémája felől.

Martin Heidegger szerint cselekedeteinkkel életünk egész folyamán létünk egészére irányulunk. Ha az emberi lét lezárása a nem-lét, akkor az emberi tevékenység értelme kudarcot vall.

Jean-Paul Sartre és Albert Camus úgy fogalmaznak, hogy a halálon felülkerekedő értelmesség kilátása nélkül nem tehetünk mást, mint hősiesen vállaljuk a teljességgel abszurd életet.

16.2. A boldogságkeresés kudarca

Kant szerint a legfőbb jót két dolog foglalja magába:

- a legfelső jót, azaz a részünkről elérhető moralitást, az akarat jóságát

- a beteljesülést, a moralitással arányos boldogságot.

Arisztotelész hasonlóképpen vélekedik. Az eudaimónia egyrészt az erényes élet, másrészt a boldogság.

A legfőbb jót megvalósítani lehetetlen.

Két sors világítja meg eklatánsan az egyéni boldogságkeresés kudarcát.

Szókratész, aki egész életében lelkiismerete szerint cselekedett, s mégis (vagy talán éppen ezért) ki kellett ürítenie a méregpoharat.

Jézusé, aki bűntelenül élt, mégis bírái, a főpapok elfogadták Kaifás utilitarista érvelését: "Jobb, hogy egy ember haljon meg a népért, mintsem hogy az egész nép elpusztuljon."

A hívő ember úgy tekint Istenre, mint a legfőbb jó lehetőségének és a moralitás értelmességének a biztosítójára.

Krisztus keresztje végső értelmességet ígér a moralitásnak.

itt készült: BGF

terjedelem: 14 oldal

letöltés

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.