Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Folyamatosan romik a helyzet a tarnazsadányi iskolában, életveszélyes a tornaterem, az udvaron van a vécé, omladozik a vakolat, több helyen beszakadt tető és komoly fűtési problémák is vannak az épületben.

Ahogy majdnem két éve mi is beszámoltunk róla, Tarnazsadányban a helyi általános iskola a település legrosszabb állapotban lévő épülete. Az utóbbi 60 évben csak kisebb felújításokat engedhetett meg az iskola, legutóbb pedig 2013-ban fejleszthettek. Akkor az informatikai fejlesztések mellett három tanteremben cseréltek padlót.
Jelenleg sem más a helyzet, életveszélyes tornaterem, udvari vécé, omladozó vakolat, több helyen beszakadt tető, fűtési problémák, hatvan évvel ezelőtti infrastruktúra. Ez jellemzi a tarnazsadányi iskolát, ahová lényegében csak roma gyerekek járnak - írja a Magyar Nemzet.
Bár a felújításra a fenntartó, a Klebelsberg Központ már 2016-ban ígéretet tett, azóta még csak nem is pályázott ennek finanszírozására. A lap azt írja, hogy az alapjogok biztosának munkatársai 2017 októberében jártak az intézményben, de a jelentést csak most hozták nyilvánosságra.
Biztonságosan használható tornaterme sincs az iskolának, mert már évekkel korábban életveszélyessé nyilvánították; így öt éve ideiglenes tornaszobát használnak, amit egy osztályteremből alakítottak ki, zuhanyzó és öltöző nélkül.
Már 2016 őszén megkereste az ombudsman az iskolát fenntartó Egri Tankerületi Központot az ügyben - írják - akkor azt ígérték, az új vizesblokk 2017-ben elkészül.
Rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el Polgárdiban
Nem kezdődik meg a tanítás január első hetében a polgárdi általános iskolában, mert az épület tetőszerkezetét megrongálta a viharos erejű szél - közölte Nyikos László, a település független polgármestere. A Klebelsberg Központ tájékoztatása szerint a Székesfehérvári Tankerületi Központ azonnal megkezdte a kárelhárítási és helyreállítási munkálatokat az iskolában.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.