A 15 évesek nagy része digitálisan írástudatlan

Digitálisan írástudatlan a 15 éves diákok 60 százaléka, és komoly hiányosságok vannak az oktatási rendszerben és a digitális eszközhasználatban is Magyarországon annak ellenére, hogy néhány éven belül minden munkahely digitális munkahely lesz - hívta fel a figyelmet az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ).

  • MTI
pixabay.com

Az IVSZ közleménye szerint a szövetség Az iskolai digitális oktatás megújítási terve címmel cselekvési tervet készített, amelyet az idei Információs Társadalom Parlamentje rendezvényen mutattak be Budapesten.

A digitális kompetenciák fejlesztése, a digitális írástudás a jelenleginél jóval magasabb szintre emelése, az iskolai és iskolán kívüli informatikai képzés reformja halaszthatatlan feladat - szögezik le a tájékoztatásban.

A legkeresettebb és legjobban fizetett szakmák között már most sem találunk olyat, amihez ne kellene legalább átlagos digitális készségekkel rendelkezni - írják, hozzátéve: a legkeresettebb állások több mint fele speciális technológiai szakértői vagy informatikai pozíció. Eközben az iskolai oktatás keretein belül Magyarországon a diákok nem tudják megszerezni az alapvető digitális készségeket sem, így kiszorulnak a munkaerőpiacról - olvasható a közleményben.

Az Európai Bizottság mutatójának 2015-ös adatai alapján, amely a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét méri, a 16-74 éves lakosság digitális alapkészségei terén Magyarország az unió országai között a 14. helyről a 19. helyre esett vissza. Ezzel párhuzamosan a legutolsó PISA-jelentés is a diákok romló képességeiről számol be matematikából, szövegértésből és természettudományból is - írja az IVSZ.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu