Alkotmánytan kidolgozott tételek

I és II féléves magyar alkotmányjog kidolgozott tételek - itt készült: BCE-KIK - terjedelem: 187 oldal

  • Eduline

1. Jog, közjog, alkotmányjog. Az alkotmányjog forrásai

2. Alkotmány

3. Alkotmányjog-tudomány és alkotmányjogi felsőoktatás

4. A külföldi polgári alkotmányfejlődés fő irányai

5. A szocialista alkotmányfejlődés fő szakaszai

6. A magyar alkotmányfejlődés az 1949. évi Alkotmány elfogadásáig

7. Az 1949. évi Alkotmány és az Alkotmány későbbi módosításai

8. Szuverenitás és népszuverenitás. Közvetlen és képviseleti demokrácia

9. A pártok és más társadalmi tényezők szerepe az állami akarat kialakításának folyamatában

10. A gazdasági rendszer alkotmányos alapjai.

11. Az állami feladatok és állami szervtípusok megkülönböztetése (elválasztása)

12. Az államszervezet, állami-területi beosztás és államszerkezet összefüggése

13. Kormányformák

14. Az államhatalom gyakorlásának alapvető működési elve: az államhatalom gyakorlásának alkotmányossága és    törvényessége

15. A jogforrások fogalma, fő típusai. A törvényi szintű jogszabályok

16. A központi és helyi rendeletalkotás. A nemzetközi szerződések transzformálása a belső jogba

17. A jogszabályok hierarchiája, kihirdetése, utánközlése, érvényessége és időbeli hatálya

18. Az állami irányítás (nem jogszabályi formában kiadott) normatív jogi eszközei

19. Szokásjog. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai és a jogalkalmazói esetjog (precedensjog)

20. A magyar állampolgársági jog fejlődése. Az állampolgársági jogviszony tartalma

21. Az állampolgársági jogviszony keletkezése

22. Az állampolgársági jogviszony megszűnése

23. A kettős (többes állampolgárság és a hontalanság. Eljárás állampolgársági ügyekben

1. Alapvető jogok biztosításának elméleti és történeti alapjai

2. Az alapvető jogok szabályozásának, csoportosításának és garanciáinak általános kérdései

3. Egyenjogúság, státusjogok

4. Alapvető személyi jogok és szabadásgjogok

5. Alapvető politikai jogok és szabadságjogok

6. Gazdasági – szociális – kulturális jogok, 3. generációs jogok. Alapvető kötelességek

7. Az országgyűlési választójog alapelvei és a választási rendszer

8. Országgyűlési választási eljárás: a választók nyilvántartása, jelölés, választási kampány, választási szervek

9. Országgyűlési választási eljárás: szavazókörök, szavazás, a választás eredményének megállapítása, időközi választás, jogorvoslatok (választási „bíráskodás”)

10. Az országgyűlés feladatai, hatásköre, megalakulása és megbízatásának időtartama

11. Az országgyűlés belső szervezete, apparátusa. A képviselők jogállása

12. Az országgyűlés ülésszakai, ülései, tanácskozási rendje

13. Állami Számvevőszék. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai

14. Az államfő. A köztársasági elnöki tisztség Magyarorszá

15. A Magyar Köztársaság kormánya

16. A központi szakigazgatási szervek és a miniszteri felelősség

17. Állami – területi beosztás. A dekoncentrált államigazgatási szervek. A helyi – területi önkormányzatok.

18. A fegyveres erők és a rendőrség alkotmányos szabályozása. Ügyészi szervezet

19. Az ügyészség tevékenységi köre

20. A bírói hatáskörök és a bírói igazságszolgáltatás alkotmányos alapelve. (A bíróságok igazságszolgáltatási „monopóliuma”). A bírák függetlensége.

21.  A bírósági rendszer egységének alapelve és a bíróságok rendszere

22. A hivatásos bírói tisztség betöltése és a laikusok részvétele a bíróságok munkájában- A társas bíráskodás alapelve. A büntető és a polgári bírósági eljárás alkotmányos alapelvei

23. Alkotmányvédelem és Alkotmánybíróság

Letöltés

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu