A hét hírei: a középiskolai felvételi eredményeitől a magyarérettségis buktatókig

Még mindig nem tudni, milyen posztot kap Hoffmann Rózsa, nyilvánosak a középiskolai felvételi eredményei, megvan, mivel lehet a legnagyobbat bukni a magyarérettségin - ezek voltak a hét hírei.

  • Eduline
Shutterstock

Érettségi feladatsorok és megoldások elsőként az eduline-on

Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, és az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Bővebb információkat itt találtok.

Mi lesz Hoffmann Rózsával?

Megegyeztek a pártok az Országgyűlés bizottsági struktúrájáról, kiderült: nem lesz önálló oktatási bizottság. A közoktatás és a felsőoktatás a kulturális bizottság alá fog tartozni, a testületet jobbikos politikus vezeti majd.Ez azt jelenti, hogy Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár nem bizottsági elnökként folytatja. Arról, hogy milyen pozíciót szánhatnak neki, itt olvashattok.

Megvannak a középiskolai felvételi eredményei: majdnem mindenki bejutott

Befejeződött a középfokú intézmények általános felvételi eljárása: a nyolcadikos tanulók közel 97 százaléka került be valamilyen középiskolába. A felvettek 77,1 százaléka (61 174) az általuk megjelölt legelső helyre, 95, százalékuk pedig (75 375) az első három helyen megjelölt terület egyikébe jutott be. További adatokat itt találtok.

Ezek a diplomások keresnek a legjobban: itt érdemes állást keresni pályakezdőként

Milyen fizetésre számíthatnak a tizenöt legnagyobb - köztük az oktatási, az információs és a kommunikációs - ágazatban dolgozók? A részleteket innen, a diplomáspálya-követési rendszer legfrissebb, 2013-as adataiból tudhatjátok meg.

Nem akárkitől kapott kemény kritikát a Hoffmann-féle minősítési rendszer

Káros, nem az eredeti célt szolgálja az, ahogyan bevezették a pedagógusminősítési rendszert - mondta Falus Iván oktatáskutató. Szerinte a pedagógusértékelés bevezetésének körülményei nagyon sokat ártottak ennek az alapvetően előremutató rendszernek. Véleményét itt olvashatjátok.

6800 forintot kell fizetni, ha nem tanultok tovább - de van kivétel

A szociálisan rászorultak kérhetik a járási hivataltól az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alóli mentesítést - írja a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) a honlapján. A 6810 forintos járulékot azoknak is fizetniük kell, akik nem tanulnak tovább, és állást sem szereztek. Az erről szóló cikkünket itt találjátok.

Ezekkel a hibákkal lehet a legnagyobbat bukni a magyarérettségin

Már csak pár nap van a magyarérettségiig - mire kell odafigyelni az írásbelin? Milyen buktatók vannak a különböző feladatoknál? A legfontosabb tudnivalókat innen érhetitek el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.