Fontos lenne, hogy a gyerekek sokat mozoghassanak, de ahogy ez a kötelező mindennapos testnevelésben megvalósul, az gyakran többet árt, mint használ - véli Vekerdy Tamás pszichológus.
"Az orvosok azt mondják, hogy napi fél óra séta több évvel hosszabbítja meg az életet. Gyerekeknek nyilván aktívabb mozgás szükséges, de megint csak: természetesen és örömmel! Mindennap legyen valami, ami megmozgat, és itt véletlenül sem a kötelező mindennapos iskolai testnevelésre gondolok, ami – ha szabad mozgásos játékok helyett 'alaki gyakorlatokban' valósul meg, a magyar militarizmus macsó szellemének megfelelően – egy torz ötlet" - írja Facebook-posztjában Vekerdy Tamás, aki úgy fogalmaz, "felhívnám a figyelmet a második McKinsey-jelentésnek ama mondatára, hogy a közoktatásban minden rendkívül eredményes, ami lehetséges, és minden roncsoló, ami kötelező".
"De jó lenne, ha az úgynevezett testnevelés (micsoda szörnyűséges kifejezés...) helyett egyszerűen csak mozoghatnának a gyerekek! A normális óvó nénik és tanító nénik mindig is tudták, hogy a gyerek rengeteg mozgást igényel. Milyen mozgást? Nem kötött mozgást, amit testnevelés órán végeznek, hanem szabad futkározást, bújócskázást, ipiapacsozást! Kötetlen mozgást! Rendkívül fontos lenne, hogy a gyerekek sokat mozoghassanak, de ahogy ez a kötelező mindennapos testnevelésben megvalósul, az gyakran többet árt, mint használ. Nincs a megfelelő kivitelezésére elég ember, idő, hely. Marad belőle az, hogy a tanteremben osztály vigyázz, karlendítés, terpeszbe ugrás – miközben belélegzik a szálló port, majd az összeizzadt ruhákban beülnek a padba tanulni. Pokol…" - írja.
A pszichológus posztjával alighanem Balog Zoltán pénteki bejelentésére reagált. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az emberi erőforrások minisztere pénteken, a V4 országok egészségügyi minisztereinek konferenciáján azt mondta, a mindennapos testnevelést az óvoda felé is szeretnék elvinni.
Balog Zoltán szerint a magyar lakosság körben körében is súlyos népegészségügyi problémát jelent az elhízás, ugyanakkor pozitív fejleménynek tartotta, hogy a WHO felmérése szerint Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol a 7 éves gyerekek körében megállt az elhízás előfordulásának növekedése. Úgy vélte: a mindennapos iskolai testnevelés bevezetése szintén hozzájárult ahhoz, hogy jobb eredmények vannak e téren, mint 8-10 évvel ezelőtt.
A heti öt tornaóra csak megaláztatások sorát jelenti sok diáknak
A diákok utálják a tornaórákat, folyamatosak a megaláztatások és teljesíthetetlenek a követelmények. Ahelyett, hogy a heti öt órával megszerettetnék a mozgást a gyerekekkel, begyógyíthatatlan sebeket ejtenek rajtuk, amik egész életükben végig kísérhetik őket - írja az Abcúg. A diákok felmentésekkel próbálnak menekülni az elől, hogy egyest kapjanak a tesiórán, amiért ők nem olyan ügyesek vagy gyorsak, mint a társaik - írja az Abcúg.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
