A mindennapos testnevelés egy "torz ötlet" - véli Vekerdy Tamás

Fontos lenne, hogy a gyerekek sokat mozoghassanak, de ahogy ez a kötelező mindennapos testnevelésben megvalósul, az gyakran többet árt, mint használ - véli Vekerdy Tamás pszichológus.

  • Eduline
MTI / Balázs Attila

"Az orvosok azt mondják, hogy napi fél óra séta több évvel hosszabbítja meg az életet. Gyerekeknek nyilván aktívabb mozgás szükséges, de megint csak: természetesen és örömmel! Mindennap legyen valami, ami megmozgat, és itt véletlenül sem a kötelező mindennapos iskolai testnevelésre gondolok, ami – ha szabad mozgásos játékok helyett 'alaki gyakorlatokban' valósul meg, a magyar militarizmus macsó szellemének megfelelően – egy torz ötlet" - írja Facebook-posztjában Vekerdy Tamás, aki úgy fogalmaz, "felhívnám a figyelmet a második McKinsey-jelentésnek ama mondatára, hogy a közoktatásban minden rendkívül eredményes, ami lehetséges, és minden roncsoló, ami kötelező".

"De jó lenne, ha az úgynevezett testnevelés (micsoda szörnyűséges kifejezés...) helyett egyszerűen csak mozoghatnának a gyerekek! A normális óvó nénik és tanító nénik mindig is tudták, hogy a gyerek rengeteg mozgást igényel. Milyen mozgást? Nem kötött mozgást, amit testnevelés órán végeznek, hanem szabad futkározást, bújócskázást, ipiapacsozást! Kötetlen mozgást! Rendkívül fontos lenne, hogy a gyerekek sokat mozoghassanak, de ahogy ez a kötelező mindennapos testnevelésben megvalósul, az gyakran többet árt, mint használ. Nincs a megfelelő kivitelezésére elég ember, idő, hely. Marad belőle az, hogy a tanteremben osztály vigyázz, karlendítés, terpeszbe ugrás – miközben belélegzik a szálló port, majd az összeizzadt ruhákban beülnek a padba tanulni. Pokol…" - írja.

A pszichológus posztjával alighanem Balog Zoltán pénteki bejelentésére reagált. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az emberi erőforrások minisztere pénteken, a V4 országok egészségügyi minisztereinek konferenciáján azt mondta, a mindennapos testnevelést az óvoda felé is szeretnék elvinni.

Balog Zoltán szerint a magyar lakosság körben körében is súlyos népegészségügyi problémát jelent az elhízás, ugyanakkor pozitív fejleménynek tartotta, hogy a WHO felmérése szerint Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol a 7 éves gyerekek körében megállt az elhízás előfordulásának növekedése. Úgy vélte: a mindennapos iskolai testnevelés bevezetése szintén hozzájárult ahhoz, hogy jobb eredmények vannak e téren, mint 8-10 évvel ezelőtt.

A heti öt tornaóra csak megaláztatások sorát jelenti sok diáknak

A diákok utálják a tornaórákat, folyamatosak a megaláztatások és teljesíthetetlenek a követelmények. Ahelyett, hogy a heti öt órával megszerettetnék a mozgást a gyerekekkel, begyógyíthatatlan sebeket ejtenek rajtuk, amik egész életükben végig kísérhetik őket - írja az Abcúg. A diákok felmentésekkel próbálnak menekülni az elől, hogy egyest kapjanak a tesiórán, amiért ők nem olyan ügyesek vagy gyorsak, mint a társaik - írja az Abcúg.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.