Dicséretes, hogy csökkenteni akarják a tanulók terheit, ám az új Nemzeti alaptanterv egy ilyen központosított rendszerben semmilyen pozitív változást nem hozhat. A magyar oktatáspolitika minden modern nemzetközi trenddel szembemegy, és még a hazai hagyományokat is felrúgja – mondta a hvg.hu-nak Vass Vilmos, a 2003. és 2007. évi NAT-felülvizsgálatok szakmai vezetője.
"Az, hogy a Nemzeti alaptantervben hogyan módosulnak bizonyos sarokpontok, az izgalmas szakmai kérdés, továbbá a közvélemény számára „be lehet dobni” olyan mondatokat, amelyek még az érdeklődést is felkeltik. Ilyen például a tananyagcsökkentés régi-új jelszava, ám ezek érdemi változást sem a gyakorlatban, sem az oktatási rendszer egészében nem eredményeznek" - mondta a hvg.hu-nak Vass Vilmos.
Hozzátette: az, hogy tananyagközpontú szemlélet nem változik, a kerettantervek kőbe vésik jogilag, hogy mit, hogyan és miből taníthat az iskola, az eleve egy olyan tényező, ami szembemegy mindenféle modernizációs törekvéssel, lehetetlenné teszi a helyi innovációt". A teljes interjút a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Némi csúszásban vannak, annyi a tennivaló - mondta a Nemzeti alaptanterv átalakításáról Csépe Valéria miniszteri biztos az Országgyűlés kulturális bizottságában kedden. A Nemzeti alaptanterv (Nat) átalakításáról Csépe Valéria miniszteri biztos elmondta: az elkészült koncepció számos félreértelmezésével találkozott. Kifejtette: cél a használható,"dinamikus" tudás biztosítása a gyerekeknek, illetve a pedagógusok esetében a leadható tananyag helyett tanítható tananyag kialakítása.Nagyon más lesz az új alaptanterv, de csúszásban vannak vele
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
