Valószínűleg külföldön tanul majd tovább a magyar diákolimpikon

Idén nyáron két versenyen is a világelsők között végzett Gáspár Attila. Először a Rio de Janeiro-i Matematikai Diákolimpia után pedig Teheránban, a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián szerepelt kiválóan, és szerzett aranyérmet a fiatal tehetség. Trembácz Éva Zsuzsa kérdéseire készített vele interjút.

  • Eduline
pixabay.com

Gáspár Attila elmondta, hogy azt szereti a matematikában, hogy teljesen logikus. A tételek egymásra épülnek, és nagyon érdekesek a különböző területek közötti összefüggések. A versenyekre általában korábbi évek feladataival készül, valamint szakkörökre és felkészítő táborokba is jár. Nem mellesleg a Középiskolai Matematikai és Fizikai lapok pontversenyében is részt vesz, ahol elmondása szerint sok nehéz és érdekes feladattal találkozott már.

A továbbtanulással kapcsolatban elmondta:

Valószínűleg a Cambridge-i egyetemre megyek majd, mint a diákolimpikonok általában.

 A tizenhét éves fiú szabadidejében általában számítógépes játékokkal játszik, vagy programokat ír.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.