Sok európai iskolában már tiltják a vallási jelképet, itthon egyelőre nem

Egyre több európai országban tilos az iskolákban a burka viselése, most épp Nagy-Britanniában vitáznak róla, és jó eséllyel születik majd tiltás. A legtöbb országban biztonsági okokra hivatkozva mentek neki az arc teljes elfedésének, kivéve Franciaországot, ahol minden vallási jelképet száműztek a sulikból. De mi a helyzet Magyarországgal?

  • Eduline
AP
Magyarországon törvény védi a vallási jelképek használatát

A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.

Így tehát Magyarországon a törvény szerint nem fordulhatna elő az, ami például Franciaországban, ahol tilos mindenféle vallási jelkép látható helyen való viselése. Ez azonban valószínűleg csak annak köszönhető, hogy ez a kérdés itthon még nem merült fel, az iskolák nem próbálták még meggátolni, hogy valaki vallási jelképnek számító öltözéket viseljen az órákon.

Európa több országában viszont ez egy létező probléma, és főleg a burka, azaz a teljes arcot elfedő, egyes muszlim nők által viselt kendő körül alakul ki a vita.

A britek tiltanának

Nagy-Britanniában épp próbálnak „érzékeny” döntést hozni az iskolákban viselt fejkendők, különösen az egész arcot eltakaró burkákkal kapcsolatban. Az idézőjelbe tett kifejezést David Cameron használta a minap, és elmondta, támogatná a tiltást, amennyiben arra szükség van. Az oktatási minisztere már konkrétabb volt.

Kapcsolódó cikkek

Átszerveznék a brit érettségit a ramadán miatt

Muszlim diákoknak segítenek egy német egyetemen

Az iszlámról írt levelet karácsonykor a brit igazgató

Fejkendőben ment tanítani, annyira nem örültek neki

Nicky Morgan kedden a közszolgálati rádióban már arról beszélt, hogy nem tiltják meg a fejkendők viselését, mert az országban mindenki kifejezheti vallási nézeteit, de az iskolák bizony dönthetnek arról, mit viseljenek a tanulók – lásd: egyenruha, ami a briteknél különösen népszerű. Ezzel lényegében kormányzati tiltás nélkül is kitilthatják a burkát, vagy akár a sima fejkendőt is az iskolákból.

A franciák minden vallási jelképet távol tartanak az iskolától

Franciaországban még Jacques Chirac elnökségének idején, 2004-ben fogadtak el egy törvényt, ami a vallási jelképek látható helyen való viselését tiltja a közoktatás összes szintjén, minden államilag fenntartott intézményben. Ez persze minden vallás jelképeire vonatkozik, tehát például a szikhek sem mehetnek turbánnal iskolába, mégis leginkább az európai mércével mérve nagyszámú francia muszlim kisebbségre van hatással.

A legtöbb országban biztonsági tényező az eltakart arc

Hollandiában tavaly fogadtak el egy hasonló törvényt, így többek közt az iskolákban is tilos az arc teljes elfedése, bár ott nem tiltják más vallási jelképek viselését, így kendőben, turbánban, de akár egy óriási feszülettel a nyakban is mehet a gyerek iskolába. Itt nem a vallásra koncentrált a törvény megalkotója, hanem biztonsági okokra hivatkoztak, azaz szeretnék látni egyes helyzetekben az emberek arcát. Belgiumban 2011 óta hasonló indokokkal tiltják minden nyilvános helyen a burkát.

Németországban is tilos elfedni a teljes arcot, de más vallási jelkép ott is viselhető. 2014-ben egy német bíróság kimondta, nem ellenkezik a szabad vallásgyakorlással a burka iskolai tiltása, hiszen az arc elfedésével szűkülnek a nonverbális kommunikációs formák, ami akadályozza a tanítást.

Csak így lehetne tiltani itthon is

Tehát a legtöbb tiltó országban kivonták a burkát a vallási jelképek köréből, és biztonsági kockázatként, vagy oktatást nehezítő tényezőként tartják számon. Magyarországon viszonylag kevés muszlim él, és még kevesebb azon nők száma, akik burkát viselnek, ezért a kérdés még egyszer sem került elő. A hazai törvények keretei közt azonban csak úgy lehetne tiltani az arc elfedését az iskolákban, hogy kivonják azt a vallási jelképek köréből.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák

35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.

Sokkal olcsóbb albérleteket, kauciómentes bérlést és ingyenes közjegyzői hitelesítést biztosítana az egyetemistáknak a Momentum

A Momentum Mozgalom egy diákoknak szánt állami lakásügynökség létrehozását kezdeményezné a Tisza-kormánynál, amely közvetítőként lépne be a hallgatók és a lakástulajdonosok közé, hogy a hallgatók akár 30 százalékkal olcsóbb albérletekhez juthassanak, biztosítva legyen számukra a kauciómentes lakásbérlés és az ingyenes közjegyzői hitelesítés is.