Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Egyre több európai országban tilos az iskolákban a burka viselése, most épp Nagy-Britanniában vitáznak róla, és jó eséllyel születik majd tiltás. A legtöbb országban biztonsági okokra hivatkozva mentek neki az arc teljes elfedésének, kivéve Franciaországot, ahol minden vallási jelképet száműztek a sulikból. De mi a helyzet Magyarországgal?

Magyarországon törvény védi a vallási jelképek használatát
A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.
Így tehát Magyarországon a törvény szerint nem fordulhatna elő az, ami például Franciaországban, ahol tilos mindenféle vallási jelkép látható helyen való viselése. Ez azonban valószínűleg csak annak köszönhető, hogy ez a kérdés itthon még nem merült fel, az iskolák nem próbálták még meggátolni, hogy valaki vallási jelképnek számító öltözéket viseljen az órákon.
Európa több országában viszont ez egy létező probléma, és főleg a burka, azaz a teljes arcot elfedő, egyes muszlim nők által viselt kendő körül alakul ki a vita.
A britek tiltanának
Nagy-Britanniában épp próbálnak „érzékeny” döntést hozni az iskolákban viselt fejkendők, különösen az egész arcot eltakaró burkákkal kapcsolatban. Az idézőjelbe tett kifejezést David Cameron használta a minap, és elmondta, támogatná a tiltást, amennyiben arra szükség van. Az oktatási minisztere már konkrétabb volt.
| Kapcsolódó cikkek |
Átszerveznék a brit érettségit a ramadán miatt Muszlim diákoknak segítenek egy német egyetemen |
Nicky Morgan kedden a közszolgálati rádióban már arról beszélt, hogy nem tiltják meg a fejkendők viselését, mert az országban mindenki kifejezheti vallási nézeteit, de az iskolák bizony dönthetnek arról, mit viseljenek a tanulók – lásd: egyenruha, ami a briteknél különösen népszerű. Ezzel lényegében kormányzati tiltás nélkül is kitilthatják a burkát, vagy akár a sima fejkendőt is az iskolákból.
A franciák minden vallási jelképet távol tartanak az iskolától
Franciaországban még Jacques Chirac elnökségének idején, 2004-ben fogadtak el egy törvényt, ami a vallási jelképek látható helyen való viselését tiltja a közoktatás összes szintjén, minden államilag fenntartott intézményben. Ez persze minden vallás jelképeire vonatkozik, tehát például a szikhek sem mehetnek turbánnal iskolába, mégis leginkább az európai mércével mérve nagyszámú francia muszlim kisebbségre van hatással.
A legtöbb országban biztonsági tényező az eltakart arc
Hollandiában tavaly fogadtak el egy hasonló törvényt, így többek közt az iskolákban is tilos az arc teljes elfedése, bár ott nem tiltják más vallási jelképek viselését, így kendőben, turbánban, de akár egy óriási feszülettel a nyakban is mehet a gyerek iskolába. Itt nem a vallásra koncentrált a törvény megalkotója, hanem biztonsági okokra hivatkoztak, azaz szeretnék látni egyes helyzetekben az emberek arcát. Belgiumban 2011 óta hasonló indokokkal tiltják minden nyilvános helyen a burkát.
Németországban is tilos elfedni a teljes arcot, de más vallási jelkép ott is viselhető. 2014-ben egy német bíróság kimondta, nem ellenkezik a szabad vallásgyakorlással a burka iskolai tiltása, hiszen az arc elfedésével szűkülnek a nonverbális kommunikációs formák, ami akadályozza a tanítást.
Csak így lehetne tiltani itthon is
Tehát a legtöbb tiltó országban kivonták a burkát a vallási jelképek köréből, és biztonsági kockázatként, vagy oktatást nehezítő tényezőként tartják számon. Magyarországon viszonylag kevés muszlim él, és még kevesebb azon nők száma, akik burkát viselnek, ezért a kérdés még egyszer sem került elő. A hazai törvények keretei közt azonban csak úgy lehetne tiltani az arc elfedését az iskolákban, hogy kivonják azt a vallási jelképek köréből.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.