Sok európai iskolában már tiltják a vallási jelképet, itthon egyelőre nem

Egyre több európai országban tilos az iskolákban a burka viselése, most épp Nagy-Britanniában vitáznak róla, és jó eséllyel születik majd tiltás. A legtöbb országban biztonsági okokra hivatkozva mentek neki az arc teljes elfedésének, kivéve Franciaországot, ahol minden vallási jelképet száműztek a sulikból. De mi a helyzet Magyarországgal?

  • Eduline
AP

Magyarországon törvény védi a vallási jelképek használatát

A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.

Így tehát Magyarországon a törvény szerint nem fordulhatna elő az, ami például Franciaországban, ahol tilos mindenféle vallási jelkép látható helyen való viselése. Ez azonban valószínűleg csak annak köszönhető, hogy ez a kérdés itthon még nem merült fel, az iskolák nem próbálták még meggátolni, hogy valaki vallási jelképnek számító öltözéket viseljen az órákon.

Európa több országában viszont ez egy létező probléma, és főleg a burka, azaz a teljes arcot elfedő, egyes muszlim nők által viselt kendő körül alakul ki a vita.

A britek tiltanának

Nagy-Britanniában épp próbálnak „érzékeny” döntést hozni az iskolákban viselt fejkendők, különösen az egész arcot eltakaró burkákkal kapcsolatban. Az idézőjelbe tett kifejezést David Cameron használta a minap, és elmondta, támogatná a tiltást, amennyiben arra szükség van. Az oktatási minisztere már konkrétabb volt.

Nicky Morgan kedden a közszolgálati rádióban már arról beszélt, hogy nem tiltják meg a fejkendők viselését, mert az országban mindenki kifejezheti vallási nézeteit, de az iskolák bizony dönthetnek arról, mit viseljenek a tanulók – lásd: egyenruha, ami a briteknél különösen népszerű. Ezzel lényegében kormányzati tiltás nélkül is kitilthatják a burkát, vagy akár a sima fejkendőt is az iskolákból.

A franciák minden vallási jelképet távol tartanak az iskolától

Franciaországban még Jacques Chirac elnökségének idején, 2004-ben fogadtak el egy törvényt, ami a vallási jelképek látható helyen való viselését tiltja a közoktatás összes szintjén, minden államilag fenntartott intézményben. Ez persze minden vallás jelképeire vonatkozik, tehát például a szikhek sem mehetnek turbánnal iskolába, mégis leginkább az európai mércével mérve nagyszámú francia muszlim kisebbségre van hatással.

A legtöbb országban biztonsági tényező az eltakart arc

Hollandiában tavaly fogadtak el egy hasonló törvényt, így többek közt az iskolákban is tilos az arc teljes elfedése, bár ott nem tiltják más vallási jelképek viselését, így kendőben, turbánban, de akár egy óriási feszülettel a nyakban is mehet a gyerek iskolába. Itt nem a vallásra koncentrált a törvény megalkotója, hanem biztonsági okokra hivatkoztak, azaz szeretnék látni egyes helyzetekben az emberek arcát. Belgiumban 2011 óta hasonló indokokkal tiltják minden nyilvános helyen a burkát.

Németországban is tilos elfedni a teljes arcot, de más vallási jelkép ott is viselhető. 2014-ben egy német bíróság kimondta, nem ellenkezik a szabad vallásgyakorlással a burka iskolai tiltása, hiszen az arc elfedésével szűkülnek a nonverbális kommunikációs formák, ami akadályozza a tanítást.

Csak így lehetne tiltani itthon is

Tehát a legtöbb tiltó országban kivonták a burkát a vallási jelképek köréből, és biztonsági kockázatként, vagy oktatást nehezítő tényezőként tartják számon. Magyarországon viszonylag kevés muszlim él, és még kevesebb azon nők száma, akik burkát viselnek, ezért a kérdés még egyszer sem került elő. A hazai törvények keretei közt azonban csak úgy lehetne tiltani az arc elfedését az iskolákban, hogy kivonják azt a vallási jelképek köréből.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.

Két éve a pécsi egyetem képzésére íratott be ötven vietnámit Orbán Áron cége, de később is folytatódott a vízumbiznisz

Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.