Újra áll a bál Jászladányban az iskola miatt

Az oktatási szegregáció iskolapéldájaként emlegetett Jászladányban megszűnt az alapítványi iskola, ahová korábban a...

  • Eduline
A jászladányi iskola korábban. A cigány gyerekek szüleinek nem szóltak az új oktatási intézményről?
Túry Gergely

Az oktatási szegregáció iskolapéldájaként emlegetett Jászladányban megszűnt az alapítványi iskola, ahová korábban a település nem cigány diákjai jártak. Őket átvette a katolikus Koszisz iskolafenntartó által üzemeltetett új általános iskola, a Szászbereki Kolping Katolikus Általános Iskola tagintézményeként működő egyházi intézmény. Ide bárki járhatna, nincs tandíj, és színvonalas az oktatás, de a cigány gyerekek szüleinek nem szóltak - írja az Index.

Kegye Adél, az oktatási próbaperekre specializálódó Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) ügyvédje a lapnak azt mondta, hogy az alapítványi iskola bezárása és a katolikus iskola megnyitása „fű alatt történt”. A CFCF munkatársai hétfőn annyi roma szülőt értesítettek, ahányat csak tudtak, egy nap alatt 21 cigány családot tudtak felkeresni, amelyek közül mindössze három család íratta át a hétfőn a gyerekét a katolikus iskolába, és a CFCF információi szerint kedden még hárman fogják őket követni.

Több hely viszont addigra a katolikus iskolában nem maradt. „A körülbelül kétszáz cigány általános iskolás közül maximum húsz fér be a 200 fős katolikus oktatási intézménybe” – mondja Kegye Adél, aki szerint így a szegregáció fennmarad Jászladányban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.