Az oktatási szegregáció iskolapéldájaként emlegetett Jászladányban megszűnt az alapítványi iskola, ahová korábban a...
Az oktatási szegregáció iskolapéldájaként emlegetett Jászladányban megszűnt az alapítványi iskola, ahová korábban a település nem cigány diákjai jártak. Őket átvette a katolikus Koszisz iskolafenntartó által üzemeltetett új általános iskola, a Szászbereki Kolping Katolikus Általános Iskola tagintézményeként működő egyházi intézmény. Ide bárki járhatna, nincs tandíj, és színvonalas az oktatás, de a cigány gyerekek szüleinek nem szóltak - írja az Index.
Kegye Adél, az oktatási próbaperekre specializálódó Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) ügyvédje a lapnak azt mondta, hogy az alapítványi iskola bezárása és a katolikus iskola megnyitása „fű alatt történt”. A CFCF munkatársai hétfőn annyi roma szülőt értesítettek, ahányat csak tudtak, egy nap alatt 21 cigány családot tudtak felkeresni, amelyek közül mindössze három család íratta át a hétfőn a gyerekét a katolikus iskolába, és a CFCF információi szerint kedden még hárman fogják őket követni.
Több hely viszont addigra a katolikus iskolában nem maradt. „A körülbelül kétszáz cigány általános iskolás közül maximum húsz fér be a 200 fős katolikus oktatási intézménybe” – mondja Kegye Adél, aki szerint így a szegregáció fennmarad Jászladányban.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
