Újabb szöget ütött a kormány a szakképzés koporsójába

Az alapítványi iskolák jó ideje nem az oktatásirányítás kedvencei, ennek jeleként a közelmúltban az egyszerű államosításuk is felmerült. A kormány adminisztratív eszközhöz nyúlt: nem vehetnek fel elég tanulót az alapítványi szakképző iskolák.

  • Eduline
Túry Gergely

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, Parragh Lászlónak a kormányzati lobbierejét mutatja, hogy tovább szűkül az alapítványi iskolák mozgástere, melyeket Parragh inkább államosítva szeretne látni. Évek óta csökkenő tendenciát mutatnak az alapítványi iskolák által tandíjmentesen felvehető diákok száma, ugyanis a kormány a támogatott és a korlátozottan támogatott szakképzések esetében egyszerűen nem ad elegendő keretszámot az intézményeknek.

Az alapítványi iskolák sokszor azért vonzók az esetenként kiírt tandíj ellenére is, mert olyan minőségi képzést nyújtanak a diákoknak, melyet az állami oktatás nem tud garantálni. Előszeretettel alkalmaznak alternatív pedagógiát, sokkal inkább a diák személyisége és egyéni képességei szerint oktatnak, így olyanok is eljuthatnak az érettségiig vagy szakmát szerezhetnek, akik az állami oktatási keretek között erre képtelenek voltak.

A 168 Óra által kiszúrt új szakmaszerkezeti döntés szerint jóval kevesebb államilag támogatott helyük lesz, ami miatt emelni kénytelenek a tandíjaikat. A portálnak megszólaló egyik intézményvezető szerint egyes szakokon megháromszorozódhat a tandíj, akár 600 ezret is kénytelenek lesznek kérni a képzésért, de aggódnak, hogy ezt már nem tudja senki megfizetni. Hiába kellenek minőségi szakemberek, azokat nem az alapítványi iskoláktól várja a kormány.

"A következő évben lehúzhatjuk a redőnyt"

- nyilatkozta az egyik igazgató. A Pedagógusok Szakszervezete részéről Szüdi János úgy véli, hogy a támogatott képzések megvonása az alapítványi iskoláktól a módja az alapítványi iskolák hatósági úton való megszüntetéséhez. Vagyis: amint elfordulnak a tanulók a magas tandíjak és az ingyenes képzés hiányában az iskoláktól, működésképtelenné válnak, így felszámolhatók, a tanulók pedig csak az állam által vezérelt intézményekhez jelentkezhetnek.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet úgy nyilatkozott a portálnak, hogy ismét az érintettekkel való egyeztetés nélkül került erre sor, a szakmaszerkezeti döntés véleményezésére mindössze négy napjuk volt a szakmai szervezeteknek, ebből kettő hétvégére esett.

Államosítás sorsára juthatnak a magániskolák

2015-ben indult meg nagyobb sebességgel a szakiskolai képzésben a magániskolák kiszorítása. Könnyen lehet, hogy a következő tanévre sokaknak az épületüket és a felszerelésüket is az államnak kellene ingyen beszolgáltatni. Az Eduline értesülései szerint már 2015 augusztusában nagy erővel látott neki a kormányzat a magánoskolák kiszorításának.

Hozzászólások

A kémiával folytatódik az érettségi: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Az orvosi szakokra jelentkező diákoknak a biológia mellett emelt szinten kémia- vagy fizikaérettségit is kell tenniük. A kémiaérettségin elvárt eredmény azonban nagymértékben függ a biológiaérettségi teljesítményétől: minél magasabb pontszámot ér el a vizsgázó biológiából, annál nagyobb mozgástér nyílik a kémia esetében. Ugyanakkor a felvételi biztos sikerességéhez itt is nagy valószínűséggel legalább 60-70 százalékos eredmény elérése szükséges.

Sokkal többet ártott, mint használt a modellváltás a Corvinus oktatói szerint: "rendszerváltást" szeretnének

Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.

Vitézy szerint a „hatalmi gőg és arrogancia” iskolapéldája volt a Pázmány Campus – felülvizsgálná a beruházást a Tisza-kormány

„Egy kudarcot örökölt a felálló kormány” – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a meghallgatásán a Pázmány Campusról. A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.