Újabb szöget ütött a kormány a szakképzés koporsójába

Az alapítványi iskolák jó ideje nem az oktatásirányítás kedvencei, ennek jeleként a közelmúltban az egyszerű államosításuk is felmerült. A kormány adminisztratív eszközhöz nyúlt: nem vehetnek fel elég tanulót az alapítványi szakképző iskolák.

  • Eduline
Túry Gergely

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, Parragh Lászlónak a kormányzati lobbierejét mutatja, hogy tovább szűkül az alapítványi iskolák mozgástere, melyeket Parragh inkább államosítva szeretne látni. Évek óta csökkenő tendenciát mutatnak az alapítványi iskolák által tandíjmentesen felvehető diákok száma, ugyanis a kormány a támogatott és a korlátozottan támogatott szakképzések esetében egyszerűen nem ad elegendő keretszámot az intézményeknek.

Az alapítványi iskolák sokszor azért vonzók az esetenként kiírt tandíj ellenére is, mert olyan minőségi képzést nyújtanak a diákoknak, melyet az állami oktatás nem tud garantálni. Előszeretettel alkalmaznak alternatív pedagógiát, sokkal inkább a diák személyisége és egyéni képességei szerint oktatnak, így olyanok is eljuthatnak az érettségiig vagy szakmát szerezhetnek, akik az állami oktatási keretek között erre képtelenek voltak.

A 168 Óra által kiszúrt új szakmaszerkezeti döntés szerint jóval kevesebb államilag támogatott helyük lesz, ami miatt emelni kénytelenek a tandíjaikat. A portálnak megszólaló egyik intézményvezető szerint egyes szakokon megháromszorozódhat a tandíj, akár 600 ezret is kénytelenek lesznek kérni a képzésért, de aggódnak, hogy ezt már nem tudja senki megfizetni. Hiába kellenek minőségi szakemberek, azokat nem az alapítványi iskoláktól várja a kormány.

"A következő évben lehúzhatjuk a redőnyt"

- nyilatkozta az egyik igazgató. A Pedagógusok Szakszervezete részéről Szüdi János úgy véli, hogy a támogatott képzések megvonása az alapítványi iskoláktól a módja az alapítványi iskolák hatósági úton való megszüntetéséhez. Vagyis: amint elfordulnak a tanulók a magas tandíjak és az ingyenes képzés hiányában az iskoláktól, működésképtelenné válnak, így felszámolhatók, a tanulók pedig csak az állam által vezérelt intézményekhez jelentkezhetnek.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet úgy nyilatkozott a portálnak, hogy ismét az érintettekkel való egyeztetés nélkül került erre sor, a szakmaszerkezeti döntés véleményezésére mindössze négy napjuk volt a szakmai szervezeteknek, ebből kettő hétvégére esett.

Államosítás sorsára juthatnak a magániskolák

2015-ben indult meg nagyobb sebességgel a szakiskolai képzésben a magániskolák kiszorítása. Könnyen lehet, hogy a következő tanévre sokaknak az épületüket és a felszerelésüket is az államnak kellene ingyen beszolgáltatni. Az Eduline értesülései szerint már 2015 augusztusában nagy erővel látott neki a kormányzat a magánoskolák kiszorításának.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.