Az alapítványi iskolák jó ideje nem az oktatásirányítás kedvencei, ennek jeleként a közelmúltban az egyszerű államosításuk is felmerült. A kormány adminisztratív eszközhöz nyúlt: nem vehetnek fel elég tanulót az alapítványi szakképző iskolák.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, Parragh Lászlónak a kormányzati lobbierejét mutatja, hogy tovább szűkül az alapítványi iskolák mozgástere, melyeket Parragh inkább államosítva szeretne látni. Évek óta csökkenő tendenciát mutatnak az alapítványi iskolák által tandíjmentesen felvehető diákok száma, ugyanis a kormány a támogatott és a korlátozottan támogatott szakképzések esetében egyszerűen nem ad elegendő keretszámot az intézményeknek.
Az alapítványi iskolák sokszor azért vonzók az esetenként kiírt tandíj ellenére is, mert olyan minőségi képzést nyújtanak a diákoknak, melyet az állami oktatás nem tud garantálni. Előszeretettel alkalmaznak alternatív pedagógiát, sokkal inkább a diák személyisége és egyéni képességei szerint oktatnak, így olyanok is eljuthatnak az érettségiig vagy szakmát szerezhetnek, akik az állami oktatási keretek között erre képtelenek voltak.
A 168 Óra által kiszúrt új szakmaszerkezeti döntés szerint jóval kevesebb államilag támogatott helyük lesz, ami miatt emelni kénytelenek a tandíjaikat. A portálnak megszólaló egyik intézményvezető szerint egyes szakokon megháromszorozódhat a tandíj, akár 600 ezret is kénytelenek lesznek kérni a képzésért, de aggódnak, hogy ezt már nem tudja senki megfizetni. Hiába kellenek minőségi szakemberek, azokat nem az alapítványi iskoláktól várja a kormány.
"A következő évben lehúzhatjuk a redőnyt"
- nyilatkozta az egyik igazgató. A Pedagógusok Szakszervezete részéről Szüdi János úgy véli, hogy a támogatott képzések megvonása az alapítványi iskoláktól a módja az alapítványi iskolák hatósági úton való megszüntetéséhez. Vagyis: amint elfordulnak a tanulók a magas tandíjak és az ingyenes képzés hiányában az iskoláktól, működésképtelenné válnak, így felszámolhatók, a tanulók pedig csak az állam által vezérelt intézményekhez jelentkezhetnek.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet úgy nyilatkozott a portálnak, hogy ismét az érintettekkel való egyeztetés nélkül került erre sor, a szakmaszerkezeti döntés véleményezésére mindössze négy napjuk volt a szakmai szervezeteknek, ebből kettő hétvégére esett.
Államosítás sorsára juthatnak a magániskolák
2015-ben indult meg nagyobb sebességgel a szakiskolai képzésben a magániskolák kiszorítása. Könnyen lehet, hogy a következő tanévre sokaknak az épületüket és a felszerelésüket is az államnak kellene ingyen beszolgáltatni. Az Eduline értesülései szerint már 2015 augusztusában nagy erővel látott neki a kormányzat a magánoskolák kiszorításának.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
