Újfajta módszerrel kínozzák egymást a diákok: itt a "roasting"

A fizikai bántalmazás helyett egyre durvább online abúzust szenvednek el az iskolások – erre hívják fel a figyelmet Nagy-Britanniában. A szülők tehetetlenek, a folyamatnak pedig általában nincs vége.

  • Eduline

A roastingnak – magyarul kb. beégetés – az új trend, ha valakit szívatni szeretnének a brit iskolások – állítja a Telegraph.

A jelenségben főleg lányok az elkövetők, akik WhatsAppon, Instagramon vagy Facebookon osztogatnak meg mémeket főleg fiú diáktársaikról.

A fiúkat sem kell félteni, a legnagyobb gond, hogy az érintettek gyakran visszavágnak, így pedig sosem lesz vége egymás gyalázásának, ami ráadásul csak rosszabb lesz.

Persze a tanároknak és a szülőknek nincs könnyű dolga ellenőrizni a folyamatokat, ugyanis a tizenévesek által használt platformoknak gyakran a létéről sincs tudomásuk, nemhogy hozzáférnének mondjuk gyerekük WhatsApp-fiókjához.

 

Ezek okozzák a legtöbb öngyilkosságot a diákok körében
Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.