A Történelemtanárok Egylete által összehívott konferencia a jelenlegi kormányzati lépésekhez képest radikális változtatásokat sürget. 5 pontban foglalták össze követeléseiket.
Miklósi Lászlóék elsőként próbálják meg ismét fellobbantani a tanári tiltakozások tüzét. A tanári konferenciájukat követően közzétett követelések alapján azt gondolhatnánk, hogy több tavaszi követelés nem teljesült, ezért továbbra is készek kiállni a tiltakozók.
1. Alapvetően új kerettanterv az általános iskoláknak
A konferencia elengedhetetlennek tartja, hogy a kerettanterv átdolgozását megelőzően érdemi egyeztetés történjen valamennyi szakmai szervezettel.
Azt tapasztaljuk, kevéssé hatékony, hogy mind általános, mind középiskolában az őskortól napjainkig végigtanítjuk a történelmet. Javasoljuk, kezdődjék meg az általános iskolai történelem kerettanterv érdemi újragondolása a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével.2. Tanítsunk a demokratákról, gyakoroljuk a demokráciát
A kerettanterv tervezett átdolgozása során kapjanak megfelelő hangsúlyt a 20. századi demokratikus irányzatok, politikusok.
Az iskolák mindennapi gyakorlatában is természetes módon legyen jelen a demokráciára nevelés, a demokratikus gyakorlat: tudatos, aktív állampolgárrá kell nevelni diákjainkat.Elengedhetetlen a vitakultúra tanítása egyebek mellett a disputa módszer alkalmazásával.
3. Szabadon választható atlaszt és felmenő rendszerű változásokat
Helyesnek tartjuk, hogy 2015-ben rendezett konferenciánk 10 ezer aláíró támogatóval is megerősített javaslatát a Minisztérium figyelembe vette, és ebben a tanévben még szabadon választható a történelematlasz az érettségi vizsgán.
Ugyanakkor nem tartjuk elfogadhatónak, hogy ezt csak egy tanévre engedélyezték. A jelenlegi tanév után is legyen használható az érettségi vizsgán bármely középiskolai történelmi atlasz.Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy diákok és tanárok érettségi vizsgára való készülését azzal nehezítik, hogy a szabályokat, követelményeiket „menet közben” módosítják. Az érettségi vizsga változásai kizárólag felmenő rendszerben léptethetőek életbe, vagyis minden diák középiskolai tanulmányainak megkezdésekor, de legalábbis négy évvel az érettségi előtt tudhassa, milyen érettségire számíthat az éppen tanult tananyagrészből.
4. Szabad tankönyvválasztást!
A tapasztalat is megerősítette: a tanításban, tanulásban hiányoznak a korábban jól használható tankönyvek. A hibás tankönyvek javítása mellett elkerülhetetlen a szabad tankönyvpiac újbóli megteremtése. Valamennyi érintett bevonásával kell egyeztetni a szükséges lépésekről.
5. Teremtsék meg a gazdasági és jogi ismeretek oktatásának reális feltételeit!
Üdvözöljük, hogy a diákoknak gazdasági, jogi ismereteket is el kell sajátítaniuk. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy ez csak akkor lehet eredményes, ha ezt kellően felkészült, kompetens tanárok tanítják, és ha ez a tematika nem bővíti tovább az amúgy is elvégezhetetlen mennyiségű tananyagot. Ugyanakkor kevéssé célszerű ezt a tematikát a 8., illetve 12. évfolyam végére helyezni.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
