Újabb követelések: A történelemtanároknak akadt pár ötletük az oktatási reformhoz

A Történelemtanárok Egylete által összehívott konferencia a jelenlegi kormányzati lépésekhez képest radikális változtatásokat sürget. 5 pontban foglalták össze követeléseiket.

  • Eduline
Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke egy budapesti tiltakozáson.
MTI / Szigetváry Zsolt

Miklósi Lászlóék elsőként próbálják meg ismét fellobbantani a tanári tiltakozások tüzét. A tanári konferenciájukat követően közzétett követelések alapján azt gondolhatnánk, hogy több tavaszi követelés nem teljesült, ezért továbbra is készek kiállni a tiltakozók.

1. Alapvetően új kerettanterv az általános iskoláknak

A konferencia elengedhetetlennek tartja, hogy a kerettanterv átdolgozását megelőzően érdemi egyeztetés történjen valamennyi szakmai szervezettel.

Azt tapasztaljuk, kevéssé hatékony, hogy mind általános, mind középiskolában az őskortól napjainkig végigtanítjuk a történelmet. Javasoljuk, kezdődjék meg az általános iskolai történelem kerettanterv érdemi újragondolása a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével.

2. Tanítsunk a demokratákról, gyakoroljuk a demokráciát

A kerettanterv tervezett átdolgozása során kapjanak megfelelő hangsúlyt a 20. századi demokratikus irányzatok, politikusok.

Az iskolák mindennapi gyakorlatában is természetes módon legyen jelen a demokráciára nevelés, a demokratikus gyakorlat: tudatos, aktív állampolgárrá kell nevelni diákjainkat.

Elengedhetetlen a vitakultúra tanítása egyebek mellett a disputa módszer alkalmazásával.

3. Szabadon választható atlaszt és felmenő rendszerű változásokat

Helyesnek tartjuk, hogy 2015-ben rendezett konferenciánk 10 ezer aláíró támogatóval is megerősített javaslatát a Minisztérium figyelembe vette, és ebben a tanévben még szabadon választható a történelematlasz az érettségi vizsgán.

Ugyanakkor nem tartjuk elfogadhatónak, hogy ezt csak egy tanévre engedélyezték. A jelenlegi tanév után is legyen használható az érettségi vizsgán bármely középiskolai történelmi atlasz.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy diákok és tanárok érettségi vizsgára való készülését azzal nehezítik, hogy a szabályokat, követelményeiket „menet közben” módosítják. Az érettségi vizsga változásai kizárólag felmenő rendszerben léptethetőek életbe, vagyis minden diák középiskolai tanulmányainak megkezdésekor, de legalábbis négy évvel az érettségi előtt tudhassa, milyen érettségire számíthat az éppen tanult tananyagrészből.

4. Szabad tankönyvválasztást!

A tapasztalat is megerősítette: a tanításban, tanulásban hiányoznak a korábban jól használható tankönyvek. A hibás tankönyvek javítása mellett elkerülhetetlen a szabad tankönyvpiac újbóli megteremtése. Valamennyi érintett bevonásával kell egyeztetni a szükséges lépésekről.

5. Teremtsék meg a gazdasági és jogi ismeretek oktatásának reális feltételeit!

Üdvözöljük, hogy a diákoknak gazdasági, jogi ismereteket is el kell sajátítaniuk. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy ez csak akkor lehet eredményes, ha ezt kellően felkészült, kompetens tanárok tanítják, és ha ez a tematika nem bővíti tovább az amúgy is elvégezhetetlen mennyiségű tananyagot. Ugyanakkor kevéssé célszerű ezt a tematikát a 8., illetve 12. évfolyam végére helyezni. 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.