A Történelemtanárok Egylete által összehívott konferencia a jelenlegi kormányzati lépésekhez képest radikális változtatásokat sürget. 5 pontban foglalták össze követeléseiket.
Miklósi Lászlóék elsőként próbálják meg ismét fellobbantani a tanári tiltakozások tüzét. A tanári konferenciájukat követően közzétett követelések alapján azt gondolhatnánk, hogy több tavaszi követelés nem teljesült, ezért továbbra is készek kiállni a tiltakozók.
1. Alapvetően új kerettanterv az általános iskoláknak
A konferencia elengedhetetlennek tartja, hogy a kerettanterv átdolgozását megelőzően érdemi egyeztetés történjen valamennyi szakmai szervezettel.
Azt tapasztaljuk, kevéssé hatékony, hogy mind általános, mind középiskolában az őskortól napjainkig végigtanítjuk a történelmet. Javasoljuk, kezdődjék meg az általános iskolai történelem kerettanterv érdemi újragondolása a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével.2. Tanítsunk a demokratákról, gyakoroljuk a demokráciát
A kerettanterv tervezett átdolgozása során kapjanak megfelelő hangsúlyt a 20. századi demokratikus irányzatok, politikusok.
Az iskolák mindennapi gyakorlatában is természetes módon legyen jelen a demokráciára nevelés, a demokratikus gyakorlat: tudatos, aktív állampolgárrá kell nevelni diákjainkat.Elengedhetetlen a vitakultúra tanítása egyebek mellett a disputa módszer alkalmazásával.
3. Szabadon választható atlaszt és felmenő rendszerű változásokat
Helyesnek tartjuk, hogy 2015-ben rendezett konferenciánk 10 ezer aláíró támogatóval is megerősített javaslatát a Minisztérium figyelembe vette, és ebben a tanévben még szabadon választható a történelematlasz az érettségi vizsgán.
Ugyanakkor nem tartjuk elfogadhatónak, hogy ezt csak egy tanévre engedélyezték. A jelenlegi tanév után is legyen használható az érettségi vizsgán bármely középiskolai történelmi atlasz.Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy diákok és tanárok érettségi vizsgára való készülését azzal nehezítik, hogy a szabályokat, követelményeiket „menet közben” módosítják. Az érettségi vizsga változásai kizárólag felmenő rendszerben léptethetőek életbe, vagyis minden diák középiskolai tanulmányainak megkezdésekor, de legalábbis négy évvel az érettségi előtt tudhassa, milyen érettségire számíthat az éppen tanult tananyagrészből.
4. Szabad tankönyvválasztást!
A tapasztalat is megerősítette: a tanításban, tanulásban hiányoznak a korábban jól használható tankönyvek. A hibás tankönyvek javítása mellett elkerülhetetlen a szabad tankönyvpiac újbóli megteremtése. Valamennyi érintett bevonásával kell egyeztetni a szükséges lépésekről.
5. Teremtsék meg a gazdasági és jogi ismeretek oktatásának reális feltételeit!
Üdvözöljük, hogy a diákoknak gazdasági, jogi ismereteket is el kell sajátítaniuk. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy ez csak akkor lehet eredményes, ha ezt kellően felkészült, kompetens tanárok tanítják, és ha ez a tematika nem bővíti tovább az amúgy is elvégezhetetlen mennyiségű tananyagot. Ugyanakkor kevéssé célszerű ezt a tematikát a 8., illetve 12. évfolyam végére helyezni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
