Tovább terjedt az e-napló az iskolákban

Egyre népszerűbb e-napló rendszer az iskolákban, a 2016/2017-es tanévben már 1099 intézmény állt az elektronikus rendszerre, 35 százalékkal több, mint egy évvel korábban - mondta Rétvári Bence államtitkár.

  • eduline/mti
Iliás Katalin

A e-napló rendszere a tanárok visszajelzései alapján érezhetően megkönnyíti és lerövidíti a tanárok félévi és év végi adminisztrációs terheit, emellett a szülők számára is naprakész információkkal szolgál - közölte Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára az MTI-vel.

Az e-napló feladata, hogy helyettesítse a papíralapú dokumentációt az oktatásban, így a tanulók értékelése gyorsabban, egyszerűbben és hatékonyabban is zajlik. A tanulók eredményeit a tanárok határidőre vezetik fel a digitális felületre, így a szülők a jelszóval védett oldalon keresztül könnyen hozzáférhetnek a gyerekek jegyeihez - ismertette Rétvári Bence. Hozzátette: a pedagógusoktól is elvárja a jegyek rendszeres felvezetését, ami a papíralapú napló használatánál nem volt ilyen átlátható.

Az új e-naplóba a diákok jegyein kívül az igazolt és igazolatlan hiányzások is bekerülnek, sőt, az óra eleji hiányzott perceket is összeadja magától az e-napló. Mindezek mellett Rétvári Bence elmondása szerint a szülő az iskola bármely tanárának írhat üzenetet a rendszeren keresztül, így a pedagógusok és a szülők kényelmesebben és hatékonyabban kommunikálhatnak.

A kormány célja, hogy az iskolákban minél jobban kihasználják a korszerű technikai lehetőségeket - hangsúlyozta az államtitkár.

Ennek azonban technológiai követelményei is vannak, ami több ezer iskolában források hiányában még nem áll rendelkezésre, erre azonban nem tért ki Rétvári Bence.

Brutális lesz a jövő érettségizőjének lenni

A jövő végzőseinek már digitális érettségit kell tenniük, az első szakgimisek kötelező emelt szintű szakmai érettségit tesznek, mégis nehezebb lehet számukra a továbbtanulás. Érkezik a kötelező emelt szintű érettségi és a kötelező nyelvvizsga is, ha valaki tovább szeretne tanulni. Nagyon sok változást próbál átnyomni a kormány az előttünk álló kétéves időszakban, aminek kardinális része lesz a Nemzeti alaptanterv átalakítása.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.