A társadalmi integráció kulcsa és elengedhetetlen előfeltétele az oktatás, egész Európában.
A társadalmi integráció kulcsa és elengedhetetlen előfeltétele az oktatás, egész Európában. Ha nem érjük el, hogy a fiatalok iskolába járjanak és elvégezzék az iskolát, majd pedig belépjenek a munkaerőpiacra, akkor nem fog működni a fenntartható társadalmi és munkaerő-piaci integráció.
- mondta Tobias Zech német politikus, az Európa Tanács romák és más nomád népek társadalmi integrációjáról szóló jelentéstevője hétfőn Budapesten. Fontos szempontként emelte ki, hogy nemcsak az egyes országokat érintő, hanem európai kihívásról van szó.
Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének idei első, januári ülésszakán egyhangúlag fogadta el a romák és más nomád népek befogadásáról és integrálásáról szóló határozatot. Eszerint a mintegy 11 millió, javarészt szegénységben, nem megfelelő körülmények között élő európai roma gyakran ellenszenvvel, bizalomhiánnyal szembesül. A határozat kimondja, hogy etnikai származása senkinek sem határozhatja meg életkörülményeit.
Tobias Zech az MTI-nek nyilatkozva aláhúzta azt is, hogy az integráció akkor lehet sikeres, ha mindkét fél, vagyis a többségi társadalom és a kisebbség is akarja azt, és mindkét fél nyitott egymás iránt. A politikus a jelentés készítése során Magyarországra, Bulgáriába, Romániába és Szerbiába is ellátogatott, nem kormányzati szervezetekkel és polgármesterekkel találkozott, valamint oktatási intézményeket keresett fel.
Pozitív példákként említette a magyarországi intézkedések közül egyes szociális juttatások megvonását az iskolalátogatási kötelezettség be nem tartása esetén. Mindkét téma sok vitát vált ki Magyarországon - mondta - , ugyanakkor Németországban hasonló szabályozás működik évtizedek óta. Amennyiben nincs alapos indok arra, hogy a gyermek nem megy iskolába, az államnak a gyermek érdekében fel kell lépnie - mondta.
A jelentést elfogadva az ET közgyűlése arra szólította fel a tagországokat, hogy a munkához jutás esélyének növelése érdekében tegyenek többet az oktatás és a képességek fejlesztése terén, a roma gyerekek diszkriminációja ellen. Számolják fel a szegregációt az iskolákban, és teremtsenek befogadó környezetet és annak a lehetőségét, hogy a felnőttek is képzésben részesülhessenek.
A képességek elismerése mellett biztosítani kell a foglalkoztatottságot. Mindehhez hatékony diszkriminációellenes törvényeket kell biztosítani, visszatartó erejű szankciókkal.
A tagországoknak bizalmat kell építeniük a többségi társadalom tagjai és a roma közösségek között a kultúrák, a közös történelmi múlt megismerése által a békés egymás mellett élésért, valamint a cigányellenesség, a rasszizmus minden formája és az intolerancia megszüntetésére - áll a határozatban.
A határozathoz csatolt dokumentumban Magyarországgal kapcsolatban kiemelte, számos roma rendelkezik felsőfokú végzettséggel, akik sikeres karriereket futnak be, így jó példával járnak elöl, és motiválóan hatnak a roma fiatalokra. Szerinte a kérdés nem az, hogyan lehet a kirekesztést megszüntetni, hanem az, hogyan lehet elérhetővé tenni a munka lehetőségét minden romának.
Pozitív példaként említette a magyar kormány által indított Biztos kezdet programot, amely segít a kisgyermekeknek és a szülőknek a bizalomépítésben, valamint lebontani az iskolába menetel akadályait. Szintén kiemelte azt a rendelkezést, amely hároméves korban határozta meg a kötelező óvodai részvételt, ugyanakkor támogató intézkedéseket sürgetett annak biztosítására, hogy a legalacsonyabb jövedelmű családok is eleget tehessenek ennek a követelménynek.
A megoldandó problémák között sorolta, hogy bizonyos iskolákban tapasztalt szegregációt meg kell szüntetni, és befogadó környezetet kell teremteni az oktatásban a roma gyerekeknek. Szerinte mindezek hozzájárulhatnak a hiányzások, az évismétlések, a korai iskolaelhagyások csökkenéséhez. Kiemelte, hogy Magyarországon több olyan oktatási program - mint a Tanoda program, vagy a Második esély program - sikerrel segíti befejezni azoknak az iskolát, akik korábban kiestek az oktatási rendszerből.
Kijelentette, sosem volt még ilyen jó esélye Európában a romák hátrányai leküzdésének, befogadásuk előmozdításának.Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
