Tetszett az Európa Tanács képviselőjének , hogy csak az iskolába járó gyerekek után jár családi pótlék

A társadalmi integráció kulcsa és elengedhetetlen előfeltétele az oktatás, egész Európában.

  • eduline/mti
MTI Fotó: Vajda János

A társadalmi integráció kulcsa és elengedhetetlen előfeltétele az oktatás, egész Európában. Ha nem érjük el, hogy a fiatalok iskolába járjanak és elvégezzék az iskolát, majd pedig belépjenek a munkaerőpiacra, akkor nem fog működni a fenntartható társadalmi és munkaerő-piaci integráció.

- mondta Tobias Zech német politikus, az Európa Tanács romák és más nomád népek társadalmi integrációjáról szóló jelentéstevője hétfőn Budapesten. Fontos szempontként emelte ki, hogy nemcsak az egyes országokat érintő, hanem európai kihívásról van szó.

Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének idei első, januári ülésszakán egyhangúlag fogadta el a romák és más nomád népek befogadásáról és integrálásáról szóló határozatot. Eszerint a mintegy 11 millió, javarészt szegénységben, nem megfelelő körülmények között élő európai roma gyakran ellenszenvvel, bizalomhiánnyal szembesül. A határozat kimondja, hogy etnikai származása senkinek sem határozhatja meg életkörülményeit.

Tobias Zech az MTI-nek nyilatkozva aláhúzta azt is, hogy az integráció akkor lehet sikeres, ha mindkét fél, vagyis a többségi társadalom és a kisebbség is akarja azt, és mindkét fél nyitott egymás iránt. A politikus a jelentés készítése során Magyarországra, Bulgáriába, Romániába és Szerbiába is ellátogatott, nem kormányzati szervezetekkel és polgármesterekkel találkozott, valamint oktatási intézményeket keresett fel.

Pozitív példákként említette a magyarországi intézkedések közül egyes szociális juttatások megvonását az iskolalátogatási kötelezettség be nem tartása esetén. Mindkét téma sok vitát vált ki Magyarországon - mondta - , ugyanakkor Németországban hasonló szabályozás működik évtizedek óta. Amennyiben nincs alapos indok arra, hogy a gyermek nem megy iskolába, az államnak a gyermek érdekében fel kell lépnie - mondta.

A jelentést elfogadva az ET közgyűlése arra szólította fel a tagországokat, hogy a munkához jutás esélyének növelése érdekében tegyenek többet az oktatás és a képességek fejlesztése terén, a roma gyerekek diszkriminációja ellen. Számolják fel a szegregációt az iskolákban, és teremtsenek befogadó környezetet és annak a lehetőségét, hogy a felnőttek is képzésben részesülhessenek.

A képességek elismerése mellett biztosítani kell a foglalkoztatottságot. Mindehhez hatékony diszkriminációellenes törvényeket kell biztosítani, visszatartó erejű szankciókkal.

A tagországoknak bizalmat kell építeniük a többségi társadalom tagjai és a roma közösségek között a kultúrák, a közös történelmi múlt megismerése által a békés egymás mellett élésért, valamint a cigányellenesség, a rasszizmus minden formája és az intolerancia megszüntetésére - áll a határozatban.

A határozathoz csatolt dokumentumban Magyarországgal kapcsolatban kiemelte, számos roma rendelkezik felsőfokú végzettséggel, akik sikeres karriereket futnak be, így jó példával járnak elöl, és motiválóan hatnak a roma fiatalokra. Szerinte a kérdés nem az, hogyan lehet a kirekesztést megszüntetni, hanem az, hogyan lehet elérhetővé tenni a munka lehetőségét minden romának.

Pozitív példaként említette a magyar kormány által indított Biztos kezdet programot, amely segít a kisgyermekeknek és a szülőknek a bizalomépítésben, valamint lebontani az iskolába menetel akadályait. Szintén kiemelte azt a rendelkezést, amely hároméves korban határozta meg a kötelező óvodai részvételt, ugyanakkor támogató intézkedéseket sürgetett annak biztosítására, hogy a legalacsonyabb jövedelmű családok is eleget tehessenek ennek a követelménynek.

A megoldandó problémák között sorolta, hogy bizonyos iskolákban tapasztalt szegregációt meg kell szüntetni, és befogadó környezetet kell teremteni az oktatásban a roma gyerekeknek. Szerinte mindezek hozzájárulhatnak a hiányzások, az évismétlések, a korai iskolaelhagyások csökkenéséhez. Kiemelte, hogy Magyarországon több olyan oktatási program - mint a Tanoda program, vagy a Második esély program - sikerrel segíti befejezni azoknak az iskolát, akik korábban kiestek az oktatási rendszerből.

  Kijelentette, sosem volt még ilyen jó esélye Európában a romák hátrányai leküzdésének, befogadásuk előmozdításának.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.