Tetszett az Európa Tanács képviselőjének , hogy csak az iskolába járó gyerekek után jár családi pótlék

A társadalmi integráció kulcsa és elengedhetetlen előfeltétele az oktatás, egész Európában.

  • eduline/mti
MTI Fotó: Vajda János

A társadalmi integráció kulcsa és elengedhetetlen előfeltétele az oktatás, egész Európában. Ha nem érjük el, hogy a fiatalok iskolába járjanak és elvégezzék az iskolát, majd pedig belépjenek a munkaerőpiacra, akkor nem fog működni a fenntartható társadalmi és munkaerő-piaci integráció.

- mondta Tobias Zech német politikus, az Európa Tanács romák és más nomád népek társadalmi integrációjáról szóló jelentéstevője hétfőn Budapesten. Fontos szempontként emelte ki, hogy nemcsak az egyes országokat érintő, hanem európai kihívásról van szó.

Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének idei első, januári ülésszakán egyhangúlag fogadta el a romák és más nomád népek befogadásáról és integrálásáról szóló határozatot. Eszerint a mintegy 11 millió, javarészt szegénységben, nem megfelelő körülmények között élő európai roma gyakran ellenszenvvel, bizalomhiánnyal szembesül. A határozat kimondja, hogy etnikai származása senkinek sem határozhatja meg életkörülményeit.

Tobias Zech az MTI-nek nyilatkozva aláhúzta azt is, hogy az integráció akkor lehet sikeres, ha mindkét fél, vagyis a többségi társadalom és a kisebbség is akarja azt, és mindkét fél nyitott egymás iránt. A politikus a jelentés készítése során Magyarországra, Bulgáriába, Romániába és Szerbiába is ellátogatott, nem kormányzati szervezetekkel és polgármesterekkel találkozott, valamint oktatási intézményeket keresett fel.

Pozitív példákként említette a magyarországi intézkedések közül egyes szociális juttatások megvonását az iskolalátogatási kötelezettség be nem tartása esetén. Mindkét téma sok vitát vált ki Magyarországon - mondta - , ugyanakkor Németországban hasonló szabályozás működik évtizedek óta. Amennyiben nincs alapos indok arra, hogy a gyermek nem megy iskolába, az államnak a gyermek érdekében fel kell lépnie - mondta.

A jelentést elfogadva az ET közgyűlése arra szólította fel a tagországokat, hogy a munkához jutás esélyének növelése érdekében tegyenek többet az oktatás és a képességek fejlesztése terén, a roma gyerekek diszkriminációja ellen. Számolják fel a szegregációt az iskolákban, és teremtsenek befogadó környezetet és annak a lehetőségét, hogy a felnőttek is képzésben részesülhessenek.

A képességek elismerése mellett biztosítani kell a foglalkoztatottságot. Mindehhez hatékony diszkriminációellenes törvényeket kell biztosítani, visszatartó erejű szankciókkal.

A tagországoknak bizalmat kell építeniük a többségi társadalom tagjai és a roma közösségek között a kultúrák, a közös történelmi múlt megismerése által a békés egymás mellett élésért, valamint a cigányellenesség, a rasszizmus minden formája és az intolerancia megszüntetésére - áll a határozatban.

A határozathoz csatolt dokumentumban Magyarországgal kapcsolatban kiemelte, számos roma rendelkezik felsőfokú végzettséggel, akik sikeres karriereket futnak be, így jó példával járnak elöl, és motiválóan hatnak a roma fiatalokra. Szerinte a kérdés nem az, hogyan lehet a kirekesztést megszüntetni, hanem az, hogyan lehet elérhetővé tenni a munka lehetőségét minden romának.

Pozitív példaként említette a magyar kormány által indított Biztos kezdet programot, amely segít a kisgyermekeknek és a szülőknek a bizalomépítésben, valamint lebontani az iskolába menetel akadályait. Szintén kiemelte azt a rendelkezést, amely hároméves korban határozta meg a kötelező óvodai részvételt, ugyanakkor támogató intézkedéseket sürgetett annak biztosítására, hogy a legalacsonyabb jövedelmű családok is eleget tehessenek ennek a követelménynek.

A megoldandó problémák között sorolta, hogy bizonyos iskolákban tapasztalt szegregációt meg kell szüntetni, és befogadó környezetet kell teremteni az oktatásban a roma gyerekeknek. Szerinte mindezek hozzájárulhatnak a hiányzások, az évismétlések, a korai iskolaelhagyások csökkenéséhez. Kiemelte, hogy Magyarországon több olyan oktatási program - mint a Tanoda program, vagy a Második esély program - sikerrel segíti befejezni azoknak az iskolát, akik korábban kiestek az oktatási rendszerből.

  Kijelentette, sosem volt még ilyen jó esélye Európában a romák hátrányai leküzdésének, befogadásuk előmozdításának.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu