Akár már holnap áttehetnék a becsengetés időpontját reggel kilencre, ehelyett azonban inkább hétre hozzák azt előre az iskolák. Az államtitkár ötlete jó, de számos korláta van annak, hogy megvalósuljon.
Bár magyarországi felméréseket nem ismerünk, az amerikai iskolások közel 70 százaléka az ajánlott nyolc óránál kevesebbet alszik. Szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a tinédzser korú diákok alvási ciklusa képtelen alkalmazkodni a reggel nyolc órás iskolakezdéshez. Egyszerűen túl sokáig vannak fenn este ahhoz, hogy 6-7 óra környékén felkeljenek, és ez valójában természetes, így jobb lenne az iskolakezdést igazítani a valósághoz.
Ebből a szempontból jó ötletnek tűnik az, amit Palkovics László államtitkár néhány hete mondott, azaz hogy megfontolandó lenne inkább kilenc órakor elkezdeni a tanítást.
Az ötletnek valószínűleg nagyon megörült sok diák, akik utálnak hajnalban kelni - különösen télen borzasztó érzés hidegben, még sötétben elindulni a suliba. A megvalósítás azonban valószínűleg nem a népszerűségen fog múlni, hanem azon, hogy itthon a dolgozók is többségében nyolcra járnak - ha nem korábban. Az első óra kezdetét ugyanis nem határozzák meg központilag az iskolák számára, tehát elvi lehetőségük lenne később kezdeni, mégsem teszik. Ennek pedig oka van.
Most is vannak, akik reggel hat órára járnak dolgozni, nekik pedig nehézkes megoldani azt, hogy a kisebb gyereknek ne kelljen egyedül otthon maradnia, elkészülnie, majd szintén egymaga felszállnia a buszra, hogy beérjen a suliba nyolcra. Ha kitolnák az iskolakezdés idejét, akkor azonban a hasonló problémával szembenéző szülők száma megsokszorozódna.
Budapesten kívül ugyanis nem elterjedt gyakorlat, hogy a munkahelyekre elegendő 9-9:30 tájékán beérni. Emiatt érthető, ha nem meri egy iskola kitolni a becsengetés idejét, hiszen sok szülőnek okozhat ezzel fejfájást, ami érthető módon általános felháborodáshoz vezetne.
Ráadásul ha tovább alszik a diák, akkor a kötelező óraszámot teljesítendő délután kell tovább maradni. Több iskolában már így is egészen kis diákoknak tartanak napi 7-8 órát, ez reggel kilences kezdéssel azt jelentené, délután három-négy óra körül érnének véget a tanórák.
A realitás mindeközben az, hogy sok iskolában nem is reggel nyolckor kezdődik az oktatás, hanem inkább hétkor, több intézményben például nulladik órában tudják le a kötelező napi tesit. Ehhez már legkésőbb hat órakor fel kell kelni, aki ingázik, annak még korábban szól az ébresztő.
Az Egyesült Államok legjobbnak tartott középsikolájában addig is 9:15-kor kezdődik az első óra. Lehet, hogy okkal.
Mit gondolsz a reggel 8 órás iskolakezdésről és mit szólnál hozzá, ha tovább aludhatnál? Ha tanár vagy, akkor is számítunk a véleményedre az [email protected] címen. Köszönjük!
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
