Az érettségi közepén küldték ki az igazgatóknak a kerettanterv máris hírhedt módosítását véleményezésre. Eddig 6-8 órát adott a kerettanterv a természettudományos tárgyaknak a szakközépiskolákban, a jövőben összevontan csak 3 órában tanítanák, de a magyar, a matematika és a történelem tárgyak óraszáma is csökkenne a tervek szerint.
Számos, a kerettanterv véleményezésében kisebb-nagyobb súlyú szervezetet is felkért a kormány az új tervezettel kapcsolatos észrevételek visszajelzésére - írja az Átlátszó Oktatás. A Nemzeti Pedagógus Kar egyik megyei vezetője vette a fáradtságot, és az iskolákat is megkereste, hogy legalább az igazgatók véleményt formálhassanak az új, mára már hírhedtté vált kerettanterv tervezetéről. Erre azonban mindössze négy napjuk volt az igazgatóknak, a portál tud olyan iskoláról, ahol az igazgató közvetítette a megkeresést a tanárok felé is, akiknek szűk egy napjuk maradt a több mint 300 oldalas dokumentum véleményezésére.
A tervezetet ugyanakkor véleményezhette a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is, számos kisebb pedagógus érdekvédelmi szervezet mellett.
A szűk határidők könnyen lehet a kisebb része a problémának, a tervezett átalakítások ugyanis durva változtatásokat jelentenek a mostani szakközépiskolák, valamint a jövő szakközépiskolái és szakgimnáziumai között. Szemléltető az ÁO ábráján, hogy míg napjainkban 9. évfolyamon 6 órányi a szakmai tárgyak heti órakerete, addig a a jövő szakközépiskoláiban ez már 9. osztályban 17-re emelkedne.
Napjainkban 2-2 órát ad a kerettanterv a fizikára, kémiára és földrajzra, valamint 1 órát biológiára (ezt más évfolyamokon is taníthatják). A tárgyakat természetismeret néven vonnák össze, melyet heti 3 órában tartanának. Ennek tananyaga a kisebb időkeret miatt azokra az ismeretekre fókuszálna, amelyek a tanított szakma vagy az iskola profiljába illenek.
Tovább fokozhatja az elégedetlenséget, hogy a szakmai tárgyak kedvéért a matematika, a magyar és a történelem is veszít 1-1 órát a jelenlegi keretből. A portál szerint ez a mértékű elvonás alkalmas lehet arra, hogy jelentősen beszűkítse az átjárhatóságot a szakmák és az iskolák között. Aki 13-14 éves korában a középiskolai jelentkezésnél döntött, az egy életre egy pályára kerülhet.
Egy mostani szakközéppel két dolog történhet: felminősítik szakgimnáziummá, vagy marad szakközépiskola, utóbbi esetben ezekkel a keretváltozásokkal kell szembenéznie az intézménynek és az új diákoknak.
A szakgimnáziumok esetében a már hírhedt változtatások jönnek: meghatározták, hogy a szakterületnek megfelelően kiemelnek egy-egy természettudományos tárgyat, a többi megy a süllyesztőbe. Értelemszerűen egy egészségügyi szakgimiben a biológia, egy gépészeti iskolában a fizika marad meg a tárgyak között.
Itt a magyar, a matematika vagy a történelem oktatásának órakerete nem változik, viszont a kieső természettudományos tárgyak helyett 6-ról 8-ra emelkedik az érettségire épülő szakképzés órakerete, ez kiegészül az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés 4 órás keretével. Azaz a korábbi 6-ról a duplájára emelkedik a szakmai tárgyak oktatása, közben elvész a közismereti tárgyak jelentős része.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
