Tényleg leáldozóban a közismereti tantárgyak csillaga, az iskolákat is alig kérdezték

Az érettségi közepén küldték ki az igazgatóknak a kerettanterv máris hírhedt módosítását véleményezésre. Eddig 6-8 órát adott a kerettanterv a természettudományos tárgyaknak a szakközépiskolákban, a jövőben összevontan csak 3 órában tanítanák, de a magyar, a matematika és a történelem tárgyak óraszáma is csökkenne a tervek szerint.

  • Eduline
Fülöp Máté

Számos, a kerettanterv véleményezésében kisebb-nagyobb súlyú szervezetet is felkért a kormány az új tervezettel kapcsolatos észrevételek visszajelzésére - írja az Átlátszó Oktatás. A Nemzeti Pedagógus Kar egyik megyei vezetője vette a fáradtságot, és az iskolákat is megkereste, hogy legalább az igazgatók véleményt formálhassanak az új, mára már hírhedtté vált kerettanterv tervezetéről. Erre azonban mindössze négy napjuk volt az igazgatóknak, a portál tud olyan iskoláról, ahol az igazgató közvetítette a megkeresést a tanárok felé is, akiknek szűk egy napjuk maradt a több mint 300 oldalas dokumentum véleményezésére.

A tervezetet ugyanakkor véleményezhette a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is, számos kisebb pedagógus érdekvédelmi szervezet mellett.

A szűk határidők könnyen lehet a kisebb része a problémának, a tervezett átalakítások ugyanis durva változtatásokat jelentenek a mostani szakközépiskolák, valamint a jövő szakközépiskolái és szakgimnáziumai között. Szemléltető az ÁO ábráján, hogy míg napjainkban 9. évfolyamon 6 órányi a szakmai tárgyak heti órakerete, addig a a jövő szakközépiskoláiban ez már 9. osztályban 17-re emelkedne.

Napjainkban 2-2 órát ad a kerettanterv a fizikára, kémiára és földrajzra, valamint 1 órát biológiára (ezt más évfolyamokon is taníthatják). A tárgyakat természetismeret néven vonnák össze, melyet heti 3 órában tartanának. Ennek tananyaga a kisebb időkeret miatt azokra az ismeretekre fókuszálna, amelyek a tanított szakma vagy az iskola profiljába illenek.

Tovább fokozhatja az elégedetlenséget, hogy a szakmai tárgyak kedvéért a matematika, a magyar és a történelem is veszít 1-1 órát a jelenlegi keretből. A portál szerint ez a mértékű elvonás alkalmas lehet arra, hogy jelentősen beszűkítse az átjárhatóságot a szakmák és az iskolák között. Aki 13-14 éves korában a középiskolai jelentkezésnél döntött, az egy életre egy pályára kerülhet.

Egy mostani szakközéppel két dolog történhet: felminősítik szakgimnáziummá, vagy marad szakközépiskola, utóbbi esetben ezekkel a keretváltozásokkal kell szembenéznie az intézménynek és az új diákoknak.

Kapcsolódó cikkeink
Nemzeti Pedagógus Kar: "Halasszák el a szakgimnáziumok bevezetését!"

Te tudnád 13 évesen, hogy mit dolgoznál élet végéig? Pedig ezt várhatják el tőled

"Lázálom" a pedagógusok szerint a szakképzés átalakítása

Ég és föld a különbség a magyar és az angol földrajzoktatás között

Több száz tanár utcára kerülhet ősztől? Sok helyen megszűnhet a földrajz

Fizikusok és kémikusok is a kormány terve ellen

A szakgimnáziumok esetében a már hírhedt változtatások jönnek: meghatározták, hogy a szakterületnek megfelelően kiemelnek egy-egy természettudományos tárgyat, a többi megy a süllyesztőbe. Értelemszerűen egy egészségügyi szakgimiben a biológia, egy gépészeti iskolában a fizika marad meg a tárgyak között.

Itt a magyar, a matematika vagy a történelem oktatásának órakerete nem változik, viszont a kieső természettudományos tárgyak helyett 6-ról 8-ra emelkedik az érettségire épülő szakképzés órakerete, ez kiegészül az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés 4 órás keretével. Azaz a korábbi 6-ról a duplájára emelkedik a szakmai tárgyak oktatása, közben elvész a közismereti tárgyak jelentős része.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.