Tényleg leáldozóban a közismereti tantárgyak csillaga, az iskolákat is alig kérdezték
Az érettségi közepén küldték ki az igazgatóknak a kerettanterv máris hírhedt módosítását véleményezésre. Eddig 6-8 órát adott a kerettanterv a természettudományos tárgyaknak a szakközépiskolákban, a jövőben összevontan csak 3 órában tanítanák, de a magyar, a matematika és a történelem tárgyak óraszáma is csökkenne a tervek szerint.
Eduline
Fülöp Máté
Számos, a kerettanterv véleményezésében kisebb-nagyobb súlyú szervezetet is felkért a kormány az új tervezettel kapcsolatos észrevételek visszajelzésére - írja az Átlátszó Oktatás. A Nemzeti Pedagógus Kar egyik megyei vezetője vette a fáradtságot, és az iskolákat is megkereste, hogy legalább az igazgatók véleményt formálhassanak az új, mára már hírhedtté vált kerettanterv tervezetéről. Erre azonban mindössze négy napjuk volt az igazgatóknak, a portál tud olyan iskoláról, ahol az igazgató közvetítette a megkeresést a tanárok felé is, akiknek szűk egy napjuk maradt a több mint 300 oldalas dokumentum véleményezésére.
A tervezetet ugyanakkor véleményezhette a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is, számos kisebb pedagógus érdekvédelmi szervezet mellett.
A szűk határidők könnyen lehet a kisebb része a problémának, a tervezett átalakítások ugyanis durva változtatásokat jelentenek a mostani szakközépiskolák, valamint a jövő szakközépiskolái és szakgimnáziumai között. Szemléltető az ÁO ábráján, hogy míg napjainkban 9. évfolyamon 6 órányi a szakmai tárgyak heti órakerete, addig a a jövő szakközépiskoláiban ez már 9. osztályban 17-re emelkedne.
Napjainkban 2-2 órát ad a kerettanterv a fizikára, kémiára és földrajzra, valamint 1 órát biológiára (ezt más évfolyamokon is taníthatják). A tárgyakat természetismeret néven vonnák össze, melyet heti 3 órában tartanának. Ennek tananyaga a kisebb időkeret miatt azokra az ismeretekre fókuszálna, amelyek a tanított szakma vagy az iskola profiljába illenek.
Tovább fokozhatja az elégedetlenséget, hogy a szakmai tárgyak kedvéért a matematika, a magyar és a történelem is veszít 1-1 órát a jelenlegi keretből. A portál szerint ez a mértékű elvonás alkalmas lehet arra, hogy jelentősen beszűkítse az átjárhatóságot a szakmák és az iskolák között. Aki 13-14 éves korában a középiskolai jelentkezésnél döntött, az egy életre egy pályára kerülhet.
Egy mostani szakközéppel két dolog történhet: felminősítik szakgimnáziummá, vagy marad szakközépiskola, utóbbi esetben ezekkel a keretváltozásokkal kell szembenéznie az intézménynek és az új diákoknak.
A szakgimnáziumok esetében a már hírhedt változtatások jönnek: meghatározták, hogy a szakterületnek megfelelően kiemelnek egy-egy természettudományos tárgyat, a többi megy a süllyesztőbe. Értelemszerűen egy egészségügyi szakgimiben a biológia, egy gépészeti iskolában a fizika marad meg a tárgyak között.
Itt a magyar, a matematika vagy a történelem oktatásának órakerete nem változik, viszont a kieső természettudományos tárgyak helyett 6-ról 8-ra emelkedik az érettségire épülő szakképzés órakerete, ez kiegészül az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés 4 órás keretével. Azaz a korábbi 6-ról a duplájára emelkedik a szakmai tárgyak oktatása, közben elvész a közismereti tárgyak jelentős része.
November 12-én debütált A császárné című Netflix-sorozat harmadik, egyben befejező évada, amelyben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap hazánk történelmének egyik legmeghatározóbb érája. Gróf Andrássy Gyula mellett olyan jelentős személyiséget is megismerhetünk, akiről a tankönyvekben jóval kevesebb szó esik: Ferenczy Idát, Erzsébet királyné magyar felolvasónőjét és legközelebbi bizalmasát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
A parlament oktatási bizottságának elnöke szerint a NOKS-és technikai dolgozók nélkül nem működne az oktatási rendszer, mégis a bérük alig emelkedett, és a munkakörülményeik sem javultak az elmúlt húsz évben.
Sipos Kitti Lídia két éve felmondta a Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatának működését több mint 25 éve biztosító művészeti iskolával kötött együttműködést.
A 2027-es költségvetési tervezetben először jelenik meg önálló, 8 milliárd forintos keret a felnőttkori tanulási programok támogatására – derült ki Rápli Róbert, a TISZA országgyűlési képviselőjének parlamenti felszólalásából.
A Klebelsberg Központ arra hivatkozott, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala veszélyeztethetné a jövőbeni pályázati eljárások megfelelő lefolytatását.