Tényleg jöhet a 9 órás iskolakezdés

Minden bizonnyal az alaptanterv része lesz, de még korai örülni.

  • Eduline
AFP / Frederick Florin

Novemberre várható az új Nemzeti Alaptanterv tervezetének bemutatása - írja a hirad.hu. A változtatások lényeges eleme, hogy általánosabban lehetővé teszi az iskolák számára a 9 órai iskolakezdést.

Számos érv szól amellett, hogy később kezdődjön az iskola, ugyanis a gyerekek életritmusaához még túl koraiak az első órák, hogy koncentrálhassanak. Emellett azoknak a szülőknek is kedvezőbb lehet a mósoítás, akik 9 órakor kezdik munkaidejüket, így teljes összhangba kerülhetnek a gyerekek napjával.

A tervezetet társadalmi vitára bocsátják majd, illetve elfogadása esetén is előkészítést igényel a bevezetése. A korábbi tervek szerint 2018-ban már az új alaptanterv szerint tanultak volna a diákok, de ezt az oktatási államtitkárság eltolta 2019 szeptemberére, tehát még nem lélegezhetnek fel a családok.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.