Tényleg gyengébben teljesítenek az iskolában a fiúk?

Csaknem az összes OECD-országban alulmaradnak a fiúk a szövegértés, a matematika, a természettudományok és a problémamegoldás területén is.

  • Eduline
Shutterstock

A PISA-felmérések eredményei szerint világszerte tapasztalható jelenség, hogy a fiúk lemaradnak az iskolában: nagyobb valószínűséggel teljesítenek gyengén akár az olvasás, a matematika, a természettudományok vagy a problémamegoldás terén, mint a lányok. Ennek több oka is lehet, kezdve az iskolai elkötelezettségtől az olvasási és számítógépezési szokásokig - írja a Vox.

A PISA-felmérésben megkérdezték a diákokat arról, hogyan éreznek az iskolával kapcsolatban. A középiskolás fiúk körülbelül 16 százaléka véli úgy, hogy az iskola időpocsékolás, 32 százalékuk szerint pedig az iskola nem készíti fel őket a felnőtt életre - ezzel szemben a lányoknak csupán 8, illetve 27 százalékuk volt ugyanezen a véleményen. Emellett a lányok inkább érzik úgy, hogy az iskolában olyan dolgokat tanulnak, amelyeket majd a munkájuk során is hasznosíthatnak.

Az iskolán kívül is tapasztalhatók különbségek. A lányok átlagosan heti 5,5 órát foglalkoznak házi feladattal - egy órával többet, mint a fiúk - míg átlagosan napi 10-20 perccel kevesebbet interneteznek. Ugyanakkor a fiúkat kevésbé érdekli az olvasás, ami meglátszik a szövegértési eredményeiken is. Ritkábban olvasnak kedvtelésből, és akkor is inkább képregényeket vagy újságot vesznek a kezükbe, nem pedig regényeket.

Emellett az összes OECD-országban a 15 éves lányok ambíciózusabbak, magasabb presztízsű munkáról álmodoznak, mint a fiúk: diplomára és menedzseri, szakértői vagy akár választott tisztségviselői pozícióra pályáznak. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy a 20-30-as korosztályban az ilyen munkaköröket fele-fele arányban töltik be a nők és férfiak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu