Csaknem az összes OECD-országban alulmaradnak a fiúk a szövegértés, a matematika, a természettudományok és a problémamegoldás területén is.
A PISA-felmérések eredményei szerint világszerte tapasztalható jelenség, hogy a fiúk lemaradnak az iskolában: nagyobb valószínűséggel teljesítenek gyengén akár az olvasás, a matematika, a természettudományok vagy a problémamegoldás terén, mint a lányok. Ennek több oka is lehet, kezdve az iskolai elkötelezettségtől az olvasási és számítógépezési szokásokig - írja a Vox.
A PISA-felmérésben megkérdezték a diákokat arról, hogyan éreznek az iskolával kapcsolatban. A középiskolás fiúk körülbelül 16 százaléka véli úgy, hogy az iskola időpocsékolás, 32 százalékuk szerint pedig az iskola nem készíti fel őket a felnőtt életre - ezzel szemben a lányoknak csupán 8, illetve 27 százalékuk volt ugyanezen a véleményen. Emellett a lányok inkább érzik úgy, hogy az iskolában olyan dolgokat tanulnak, amelyeket majd a munkájuk során is hasznosíthatnak.
Az iskolán kívül is tapasztalhatók különbségek. A lányok átlagosan heti 5,5 órát foglalkoznak házi feladattal - egy órával többet, mint a fiúk - míg átlagosan napi 10-20 perccel kevesebbet interneteznek. Ugyanakkor a fiúkat kevésbé érdekli az olvasás, ami meglátszik a szövegértési eredményeiken is. Ritkábban olvasnak kedvtelésből, és akkor is inkább képregényeket vagy újságot vesznek a kezükbe, nem pedig regényeket.
Emellett az összes OECD-országban a 15 éves lányok ambíciózusabbak, magasabb presztízsű munkáról álmodoznak, mint a fiúk: diplomára és menedzseri, szakértői vagy akár választott tisztségviselői pozícióra pályáznak. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy a 20-30-as korosztályban az ilyen munkaköröket fele-fele arányban töltik be a nők és férfiak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
