Kiverte a biztosítékot a szülőknél az új iskolai menzadíj

Felháborodást keltett a spanyol szülők és baloldali politikusok körében az az ötlet, hogy a nagyobb régiókban -...

  • MTI
Azok is fizethetnek, akik otthonról hozzák az ebédet. A szülők dühösek
Stiller Ákos

Felháborodást keltett a spanyol szülők és baloldali politikusok körében az az ötlet, hogy a nagyobb régiókban - Madridban, Valenciában és Katalóniában - azoknak az iskolásoknak is fizetniük kelljen, akik otthonról viszik az ebédet. A menzadíjról itt olvashattok.

A régiók szerint mindössze arról van szó, hogy első ízben engedélyeznék a diákoknak, hogy magukkal hozzák az ennivalót, cserébe a szülők legfeljebb 3 eurót (834 forint) fizetnének a karbantartási és étteremfelügyeleti költségekhez való hozzájárulás fejében, ami az ötletgazdák szerint így is megtakarítást jelent az ínséges időkben. Korábban csak kivételes esetben - például élelmiszerallergia esetén - engedélyezték, hogy a diákok otthonról hozott kosztot fogyasszanak.

A madridi régióban a 791 állami és önkormányzati iskola 324 ezer diákjának mintegy 40 százaléka járt haza ebédelni a 2011-2012-es tanévben. Jesús María Sánchez, a spanyol szülők szövetségének (CEAPA) elnöke elfogadhatatlannak tartja az ötletet, amely szerinte a rászoruló diákok közétkeztetési támogatásának felszámolására irányuló szándékot hivatott leplezni.

A madridi régió beismerte, hogy a következő tanévben a 2011/12-es tanévi 29 millió euróról 16 millió euróra (8-ról 4,5 milliárd forintra) csökken az iskolai közétkeztetésre fordított összeg.

A katalán kormány 2011 végén jelentette be, hogy 3,7 millió euróval (1 milliárd forint) csökkenti az iskolai közétkeztetésre szánt keretet. Ebben a régióban, ahol a legdrágább az ebéd - akár 6,2 euró is lehet -, 3 eurót is el akarnak kérni az étteremhasználat fejében. 

Az otthonról hozott ebéd Sánchez szerint más gondokat is felvet: az élelmiszerek tárolását és a gyermekkori elhízás problémáját. A zaragozai egyetem felmérése szerint a 10 és 12 év közötti spanyol gyerekek 34 százaléka túlsúlyos és 8 százalékuk kövér.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.