Sikerjelentés Hoffmanntól: de milyen szülői szervezeteket idéz?

Beváltották a reményeket a délutáni foglalkozások, amelyekre egyre többen jelentkeznek az általános iskolákban –...

  • Eduline
Hoffmann Rózsa elégedett a délután 4-ig tartó iskolára
MTI / Kovács Attila

Beváltották a reményeket a délutáni foglalkozások, amelyekre egyre többen jelentkeznek az általános iskolákban – jelentette ki Hoffmann Rózsa. Az államtitkár kedvenc szülői szervezetének ez is tetszik, mások viszont erősen kritizálják a kényszernapközit - írja a hvg.hu.

Az új oktatási jogszabályok szerint minden iskolában délután négyig kell a gyerekeknek bent tartózkodni (ez alól a szülők kérhetnek ugyan felmentést, de a tapasztalatok szerint az igazgatók nem mindenütt adják meg automatikusan azt). A korábban - szakmailag hibásan - egész napos iskolának hívott rendszert sajtótájékoztatón üdvözölte a Magyar Szülői Közösségek Egyesülete is.

A sikerjelentést árnyalja az Európai Szülők Magyarországi Szervezete (ESZME) állásfoglalása. Szerintük a kötelező iskolai benntartózkodás, annak akár karhatalommal is történő erőszakos végrehajtatása minden körülmények között sérti a gyermekek és a szülők alapvető jogait. A szervezethez beérkezett panaszos levelek alapján több pontban kifogásolják a kialakult rendszert. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.