Rétvári futása bemutatta, hogy a Köznevelési kerekasztalnak lényegében nincs értelme

Rétvári Bence államtitkár az elmúlt napok legfontosabb közoktatási változtatásainak tervével még az előtt telekürtölte a sajtót, hogy arról érdemi megállapodás születhetett volna a Köznevelési kerekasztalon, azt a látszatot keltve, mintha az ott zajló munka a kormányt sem túlzottan érdekelné.

  • Unyatyinszki György
Túry Gergely

Kedden a reggeli órákban Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkárára hárult az a szerep, hogy a kormány közoktatási engedményeit tolmácsolja a sajtónak. Ennek már önmagában is jelentősége volt, ugyanis míg a tiltakozók Palkovics László oktatási államtitkártól, Balog Zoltán minisztertől, valamint magától Orbán Viktortól várnának hasonló bejelentéseket - aki ezt inkább viccnek vette -, gyakorlatilag a minisztérium olyan kormánytagja vállalta magára a hálátlan szerepet, akinek nincs felelős szakterülete, nem veszíthet a szakmai hitelességéből, ugyanis nem kompetens oktatási kérdésekben.

A kormány érzékelhette, hogy a Tanítanék Mozgalom szerdán lejáró ultimátumára mindenképp olyan reakciót kell adni, ami visszavehet a jövő szerdára tervezett polgári engedetlenséggel egybekötött tiltakozás lendületéből. A Klik beáldozása mindenképp ennek szólt, az sem lehet véletlen, hogy ezt az üzenetet nem a kormányközeli Magyar Időknek, hanem a kritikus ATV reggeli műsorában mondta el Rétvári.

Fontos leszögezni, hogy már hetek óta tudni lehetett, hogy a Klik-et jelenlegi formájában nem tartja meg a kormány,

Áder Annamária kinevezésekor is egyértelművé tették, hogy az átalakulási folyamatot is koordinálnia kell, nem csak az adósságrendezés miatt nevezték ki. Az is körvonalazódni látszott hetek óta, hogy mindössze annyi történik, hogy a regionális, esetleg járási szintre alakítanák át a Klik túlközpontosított döntéshozatali rendjét, tehát Rétvári bejelentés csak annyiban újdonság, hogy a Klik, mint elnevezés tűnik el, az állami fenntartás mindenképp marad a kormány tervei szerint.

Az ultimátum kihirdetése március 15-én.
Túry Gergely

Rétvári bejelentései közül a Magyar Időkben lehetett újdonságot olvasni, hogy már szeptembertől csökkentenének a diákok terhein, megszűnne az egész napos iskola utáni házi feladat, csökkentenék az óraterheket. Bár ezekről is folyt korábban kommunikáció és a KK-on is téma volt, ám nem lehetett biztosra venni, hogy ezt a kormány már a következő tanévnél meglépheti, a kerekasztalon erről nem született végleges döntés.

Érdemes azonban a keddi események kronológiájára tekinteni: kedd hajnalban megjelenik a Magyar Időkben Rétvári tolmácsolásában a házi feladat és az óraszámcsökkentés, ezt követően ellátogat az ATV-be, végül a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában tovább erősíti az általa hangoztatottakat. Ekkor még épp csak összegyűltek a kormány által favorizált Köznevelés kerekasztal résztvevői a soron következő egyeztetésre.

Palkovics László államtitkár a KK-t követően az országgyűlés oktatási bizottságának ülésén már csak megerősíteni tudta Rétvárit, miközben a KK-n teljesen más kérdésekről született csak döntés, például a nyugdíjas kort elérő pedagógusok továbbfoglalkoztatásáról. Ez sem elhanyagolható problémakör, de teljesen más horderejű, mint az intézményfenntartó-rendszer átszabása vagy a tananyag gyors csökkentése.

A kormány és a szakszervezetek sztrájkbizottsági tárgyalása.
MTI Fotó: Marjai János

Rétvári Bence kedd reggeli hajrázása arra volt jó, hogy megmutassa, hogy a kormányt még a Köznevelési kerekasztal meghatározott ügyrendje sem érdekli túlságosan, hogy bevárja az egyeztetések eredményét, mert annak jóváhagyása nélkül lépett meg ilyen horderejű döntéseket.

Eközben továbbra is elvárja a szakszervezetektől és a Tanítanék Mozgalomtól, hogy vegyenek részt a kerekasztalon.

Rétvári futása azonban arra is jó példa volt, hogy a szakszervezetek miért bíznak inkább a sztrájkbizottsági tárgyalásokban. Egyben bizonyíték arra, hogy a tömegtüntetéseknek lehet értelme, máskülönben nehéz elképzelni, hogy az államtitkár ilyen tempóban rohanna végig a fél magyar sajtón a kormány engedményeivel, egy nappal a nekik címzett ultimátum lejárta előtt.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?